Dr. Vargha Dezső
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 76.
A színházi iroda hírei: A szilveszteri vidám este délutáni helyárakkal. Ma, újév (sic!) délután 3 órakor a Szilveszter-esti teljes műsort megismétli a társulat. A 12 hónapra beosztott énekes, táncos, látványos kacagtató revü a legjobb újévi szórakozást nyújtja. Zöld bárány Páger Antal vendégfelléptével. Minden este viharos tapsokat arat az operettegyüttes pompás összjátékával, Páger Antallal.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 75.
Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 74.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 73.
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében.
Debreczeni László dr. emléke – egy év múltán
Olyan embert temettünk 2022. július 1-jén, aki nemcsak aranybetűkkel írta be nevét a pécsi 1956-os forradalom és szabadságharc történetének aranykönyvébe, hanem emberi, orvosi, memoár-írói minőségében szintén példaértékű életutat mondhatott magáénak. Dr. Debreczeni László (1934-2022), mert róla van szó, olyan űrt hagyott sokunk szívében, amelyet nehéz földolgozni az idő múlásával.
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Harmadik rész)
Szalafai Bernadett kutatásainak eredményessége A támadó cikkről, a színügyi bizottság üléséről Egy tipikus mai hangvételű, pimasz, visszataszító cikk volt az, ami névtelenül /! / jelent meg a liberális eszmeiségű Pécsi Napló (1892-1944) azon számában, amelynek dátuma 1899. március 7. volt. Fojtott gyűlölettel nem lehet cikket írni, a színház van a közönségért és nem fordítva, […]
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Második rész)
A Somogyi Károly (1845-1908) nevével fémjelzett Kert (a mai Dischka Győző) utcai „faaréna” 8 évig szolgálta a pécsi színházügyet, és nagy szerepe volt abban, hogy átmenetet nyújtson addig az időig, amig a végleges, ma is használt épületet birtokba nem vették a társulatok és a nézők. Közben a művészi színvonal emelkedését és az országos színi életbe való bekapcsolódásának jelét mutatta az a tény is, hogy a fővárosi Népszínház és Vígszínház repertoárját is beépítette a műsortervébe Somogyi Károly és „csapata.”
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Első rész)
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara művelődésszervezői szakának elvégzését követően Szalafai Bernadett 2007-ben „Az első színi direktor Pécsett” címmel adta be szakdolgozatát, amelynek elfogadásában dr. Husz Mária CSc. habil. egyetemi docens, konzulens segítette.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 15. rész
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 14. rész
A szovjet tankok segítségével uralomra jutott Kádár-rendszer helyi sajtója is – természetesen központi pártutasításra – nagy gondot fordított arra, hogy a munka megindításának szükségességét erőteljesen hangsúlyozza, és ezzel kapcsolatos tudósításokat közöljenek Pécsről, Baranyából. Ezzel összefüggésben a vasárnapi számból a következő cikket közlöm, amely az „Újra megkezdődött a munka” címet viselte.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 72.
Az 1911. év szemelvényeinek közlését ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) színházi hírei közül az 1911. május 21.-i szám „– Szerződések” című cikkével kezdem. Érdekességként a hír mindjárt a színház igazgatójának, Füredi (Fürst) Bélának (1868-1929) – aki színész is volt – nevével kezdődik, amely követendő példa az utókor hasonló híreinek napvilágra hozatalakor.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 71.
Dr. Rónaky Kálmán (1864-1946) jogász, árvaszéki ülnök, újságíró, helytörténész a konzervatív szellemű Dunántúl (1911-1944) napilap 1935. december 15.-i számában „A régi Pécs” címmel, és „Színészet 76 év előtt” alcímmel fontos történeti írást jelentetett meg, amelyben visszatekintett az 1895.-i, a Pécsi Nemzeti Színház megnyitása előtti évtizedek helyi színháztörténetére.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 70.
Először a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) érdekes teátrumi cikkét idézem. Az 1929. március 12.-i szám „Színház” rovatának vezető tudósítása „Amíg egy színész eljut odáig” felcímmel jelent meg, de tartalmát „A legnagyobb sikerrel debütált Vértes Lajos, a pécsi Nemzeti Színház tagja a Vígszínház színpadán” alcím jelezte. Ezt idézem most.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 69.
Az 1929-es év kis színházi hírei közül a konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) az év június 27.-i „Színház” rovata „A színházi iroda hírei” közül a „Fedák Sári vendégfellépése a pécsi Nemzeti Színházban (sic!)” címűt választottam ki. „Fedák Sári, a magyar színművészet világhírű büszkesége a pécsi Nemzeti Színház együttesével július 1-én, hétfőn, kedden és szerdán vendégszerepel színházunkban.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 68.
A szabadelvű Pécsi Napló (1892-1944) az 1911. október 20.-i számának „Színház” rovatában színházi híreket közölt ilyen című írásában. Nézzük. „A Kis lord és Halász Ilonka óriási sikere olyan lázba hozta a színházba járó publikumot, hogy tömegesen keresték fel a színházi irodát, s arra kérték Füredi (Béla) igazgatót, hogy ma, pénteken ismételje meg a ’Kis lord’ színrehozatalát. Az igazgató engedve a kívánalmaknak, s az általános érdeklődésre való tekintettel, pénteken ’Váljunk el’ helyet harmadszor is B) bérletben a ’Kis lord’- ot tűzte műsorra, s így ’Váljunk el’ Sardou francia vígjátéka a jövő hét szerdáján kerül színre.” Heti műsor” címmel két előadást közöltek. „Pénteken: B) Kis lord. Szombaton: C) Drótostót.”
Partnereink
