Kamarás Klára: Hitetlenül
Voltam hívő s lettem hitetlen.
Egyiknek sem tökéletes,
mert amíg él, ilyen az ember,
a titkokra választ keres.
– Maris néném, látta milyen forma gyereköt hozott haza magával a Főnökbácsi lánya?
– Na, mondjad mán Katuskám, ne fulladozzá’ itt, vegyé’ levegőt, oszt mondjad, me’ elepedek a kíváncsiságtul!
Az 1874. év nyara a Kolozsvári Országos Dalosversenyre való indulás, és az azon való szereplés jegyében telt el. A dalárda akkori elnöke, Bánffay (Baumholczer) Simon (1819-1902) mellett még legalább 20 pártoló tag is elutazott a nevezetes versenyre. Verseny-daluknak az ilyen alkalmakkor már többször megszólaltatott Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885): Szerettelek című férfikari kórusművét választották.
Én láttam, láttam ahogy földhöz vágtad,
Hallotam sírását, mikor megcsonkítottad,
Én láttam a szomorúságot a szívében,
De láttam hogy nem forralt bosszút a szemében
akkor sem
Amint arról a Könyvkultúra 2020. június 11-i számában beszámoltam, Agócs Károly franciául megjelent novelláskötetét (Le chef-d’œuvre. Éditions Vérone, Paris, 2019) méltatva, egy francia kritikus ez év májusában a szerzőt „a magyar Borges”-ként említi. Ennek az elismerésnek kapcsán közlöm annak az előadásomnak rövidített változatát, amely Agócs első regényének, A lélekmadárnak bemutatásakor elhangzott.
Ez a nap sok szempontból más, mint a többi: hiszen nem csupán a születésnapom van ma, hanem Húsvét vasárnap és egy világjárvány is éppen alapjaiban rombolja szét, hogy aztán újraépítse az életet. Furcsa érzések kavarognak bennem. Mintha ez az egész nem is velem történne.
Divatkórság
Mi van? Szájmaszk most a menő?
Megfagyott bennem a velő.
Kiskirályfis
Királyfiknak rossz az álma,
nem vágyhatnak koronára.
1620. május 3-án született Csáktornyán, délvidéki grófi családban a magyar barokk irodalom főalakja, költő-hadvezér-politikusa. Nem a könnyed, olaszos barokk stílus, hanem a fajsúlyos témák szerzője: Mátyás király életéről való elmélkedést ír, benne a nemzeti király alakját állítja példának a török uralmának alkonyán.
Mihez kezdjek most ezzel a kiskanállal? Nem is használok mokkáskanalat. Pláne ezüstöt. Amikor nekem adtad, azt mondtad, ez az örökségem. A monogramunk a nyelébe vésve. Mihez kezdjek ezzel az én ezüst örökségemmel, ezzel a monogramos, kanálnak túl apró kanállal?
Lehet, hogy mielőtt megszülettünk
Épp úgy féltünk az Élettől
Mint most a Haláltól – Sőt
Még az is lehet, hogy az akkori
Gondolom, nem haragszol, hogy csak így „lejóskázlak”. Bár nem is tudom, honnan vettem a merészséget, hogy megtegyem. Mégis így érzem legközelebb magam Hozzád. Jóságos, mindig mosolygó szemeddel hunyorogva visszakacsintasz: „Tedd csak! Így az igazi.”
Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült.
Azt mondtad, minden madár szép.
Pedig te nem a sirályok földjéről
és nem darutollakkal érkeztél.
Az amerikai Time magazin 1927-től adományozta az év embere titulust. Első alkalommal Charles Lindbergh kapta meg a rangos kitüntetést, aki 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt másodpilóta vagy navigátor nélkül 1927. május 20-tól 21-ig, 33 óra alatt, az 5810 kilométeres New York – Párizs útvonalon.