Szépirodalom – vers
Kos havában
Füstölők, gyertyák, illatok,
kék-csúcsos sapkán csillagok,
varázsszavak, sok-sok kellék,
s nyílnak bukszák meg az elmék.
Álmaim
Lezártam a múltat
Poros könyv csak a polcon
Nem aggódok többé a volton.
Régi világ megkopott kövein
nincs értelme bokázni.
Vissza az égbe
Petőcz Andrásnak
Nem vezet lépcső a hegyre.
Semmiféle lépcső.
Sem elképzelt, sem korhadt.
Egyszerűen nincs lépcső.
A Gyermekhez
Suhogsz, repülsz, csillogsz,
mint a tündérek, angyalok,
belőled szomjas az én világom,
pedig csak öklömnyi, apró
szív vagy, illatoddal itt virágzol.
Élményvers XXXII.
A várak alján, a várak tetején
angyalrajok telepszenek meg.
Ha Isten jelt küld, tempóznak.
Babó kutya álma
Verset virágzik most a szelíd reggel:
Babó kutya engem választott, s olyan
önfeledten alszik ágyam előtt, a kopott
szőnyegen
(F)ordítok – 23.
Áprily Lajos:
Tavasz a házsongárdi temetőben
Apáczai Csere Jánosné,
Aletta van der Maet emlékének
Ballada a hamis világról
Néha nézzél ki az ablakon,
vedd számba azt, amit megélsz,
mindazt látva, vagy félig vakon,
ne mondd, hogy nincsen benned félsz!
Postmodern
Ha nem lenne Isten
Lenne benne ember
Itt a Földön
Aki úgy gondolja
Nélküle a tyúk sem tojna
Csak azt nem
Faragnék ringató bölcsőt,
és a fej felől tündöklő jelet,
s a keresztre mosolyt, mert csoda érkezett.
Faragnék iskolapadot,
Élményvers XXXI.
A harmadik part a másvilág törvénye.
Ha tutajjal indulsz egy sziget felé,
széteshet – de Kharon felvesz ladikjára,
s elvisz egy ismeretlen hegységhez
Kései sirató* – újra töltve
Elnézlek benneteket.
Meghal a költő – Valaki
és ömlenek belőletek
az emlékezés dicsérő szavai.
A 23. napon
Ablakot nyitottam a világra
a huszonharmadik napon.
Kint harsogó napfény árad,
én a lakásba zárva
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások