Néhány vers, aztán semmi.
Néhány bűnügy, hatályon kívül.
Ellenzékben egy rossz rendszerben,
mindig önellátóan lenni. Lenni.
500. adásával jelentkezik a Zeneközelben, Juhász Előd emblematikus zenei beszélgetős műsora február 14-én 17:04-18:00-ig a Katolikus Rádió hullámhosszain. Juhász Előd zenetörténész, televíziós-rádiós szerkesztő, műsorvezető 1963 és 1981 között volt a Magyar Rádió zenei szerkesztője. Ekkor született meg a személyétől és Csiba Lajos társszerkesztőtől elválaszthatatlan Zeneközelben c. műsor, mely 25 évig futott a rádió műsorán.
A fiú rajongott az apjáért, bár inkább, mert képzeletében felnagyította meglévő erényeit, és felruházta olyanokkal, melyeket kizáró tapasztalatok híján, jóhiszeműen csupán feltételezett róla, mint általában a felnőttekről. Egyszóval idealizálta, a példaképei azonban – elején kamaszkorának – futballisták voltak, filmszínészek, gitárosok meg énekesek.
Hogy tagadhatnám meg
fel-aláinkat a mennyei liften,
a lelket, melyben terjedek,
és nem hagyok alább?
Farkas Árpád neve Erdélyben fogalom. A „megnemalkuvás” szinonimája.
Az információs sztráda jóvoltából nekem is jutott egy kis szelet az életművéből.
Pár versét lefordítottam. Múlt év áprilisában egy új e-mail címet kaptam. Tőle.
Végül Nostradamus becsukta könyvét,
gyertya fény csillant a lehulló könnyén.
papiruszán ott lapult a nagy titok,
kódolt csillagképek meg galaxisok.
A járvány ellenére is folytatódnak a HungaroControl Zrt. fejlesztései, idén megújul a budapesti repülőtér területén mozgó légi és földi járművek pontos követését, illetve azonosítását segítő rendszer.
Július derekán, hétköznapi meleg napsütésben, úgy fél három körül Mocsári Péter nyugdíjas belépett a Bözsi néni kocsmájába. Egyszerre többen is üdvözölték.
– Vége a melónak? – kérdezte a göndör hajú Péter, a csapos.
Tavaszi vágyak zöld gyepén heverve
lelkünkbe égtek ifjú álmaink,
hogy majd, hogy egyszer,
közös akarattal
megváltjuk a világot,
Tiszteld apádat és anyádat! Mióta pappá szentelték, és összekülönbözött az apjával, Madaras tiszteletes mindig szorongva lépte át az atyai ház küszöbét. Tulajdonképpen nem is igen találkoztak. Az apja nem hívta, ő meg nem mert közeledni az öreghez.
Első rész: Paul Cézanne és Aix-en-Provence – Vannak városok, amelyek attól lettek nevezetesek, hogy ott egy híres festő élt és alkotott. Az első művész, akit szülővárosával bemutatok, Paul Cézanne. Abban a szerencsében volt részem, hogy végigjárhattam Aix-en Provence-ban, Cézanne szülővárosában „Cézanne útját”.
Előlegezve Verő László* születésnapjára, aki úgy és akkor ünnepelheti az évfordulóját, mint az Angol Királynő őfelsége. – Semmi gond, meglesz – mondta Jóska a barátjának, aki egy elektronikus irodalmi lapot felelősen főszerkesztett. – Mondom, hogy viszünk, Laci – a frankfurti piacon vásárolunk.
A mindenkori ikonfestő művész legfőbb célja és, ha tetszik, akkor feladata; a transzcendens, metafizikai érzés által megpillantani az isteni értelemben vett szépség és fenségesség világát. Meggyőződésem, hogy az erre termett művész, képes „kizökkenni a megszokott észlelés kerékvágásából” (Huxley)