Magyar Miklós | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Magyar Miklós

Magyar Miklós írásai: 29
Magyar Miklós

Híres írók, híres háza

V. rész: Françoise Sagan ruletten nyert kastélya és fényűző párizsi lakása. Egy tizennyolc éves lány, Françoise Quoirez bekopog René Julliard kiadó ajtaján, kezében első regénye, a Jónapot búbánat kéziratával. Miután Julliard elolvasta a művet, aláírja a szerződést a lánnyal.

Híres írók, híres házak

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1957-ben Albert Camus-nek ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Ennek összegéből 1958-ban az író a festői Lourmarinben megvásárol egy impozáns házat. Az író lánya, Catherine így emlékezik vissza a ház megvételére: „1958-ban talált rá. Emlékszem, egy ködös, enyhe szeptember volt.

Híres írók, híres házak

Az iskola és egyben lakóház, a francia irodalom egyik leghíresebb regényének, Az ismeretlen birtoknak színhelye. A könyv élményalapja: az 1905-ben tizenkilenc éves Alain-Fournier reménytelen szerelembe esik egy Yvonne de Quiévrecourt nevű lányba. A párizsi Grand Palais egyik kiállításáról kijövet látja meg Yvonne-t.

Híres írók, híres házak

Boris Vian rendkívül sokoldalú volt: mérnök, író, költő, zenekritikus, jazztrombitás, színész, festő. Műveit számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is. Legismertebb regényei a Tajtékos napok, a Pekingi ősz és a Szívtépő. A lakás, ahol Boris Vian 1953-tól 1959-ben bekövetkezett haláláig lakott, az egyik legkülönlegesebb művészotthon volt.

Híres írók, híres házak

Egy új sorozatban híres írók házait mutatom be, ahol éltek, alkottak vagy valamilyen szoros kötődésük volt a lakhelyhez. Így közelebb kerülünk magukhoz az alkotókhoz és műveikhez is. Elsőként Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének legfontosabb színhelyét ismerjük meg.

Egy mély barátság: Guillaume Apollinaire és Pablo Picasso

Apollinaire és Picasso csaknem egyidőben érkeznek a művészetek fővárosába, Párizsba. Az utóbbi 1900-ban utazik Barcelónából a párizsi világkiállításra, míg a tizennyolc éves Apollinaire monacói és lyoni tartózkodás után egy évvel korábban költözik családjával Párizsba.

Őszi látogatás a festő- és szobrászművész Tóth Ernőnél

Tóth Ernő a Miskolctól mintegy tíz kilométerre fekvő, Árpád-kori községben, Sajóecsegen született. Saját elmondása szerint gyerekkorában nagy élményt jelentett számára a vándorcirkusz, amely időnként felütötte sátrát a község határában. Innen van máig tartó szoros kötődése a cirkusz világához.

Guillaume Apollinaire és Marc Chagall barátsága

Marc Chagall 1887. július 7-én született az oroszországi Vityebszkben, kilencgyermekes, vallásos, ortodox zsidó családban. Tizennyolc évesen, huszonhét rubellel a zsebében Szentpétervárra utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytasson. 1910-ben a művészetek fővárosába, Párizsba érkezett.

Guillaume Apollinaire és a fauvizmus

A fauvizmus elnevezés Louis Vauxcelles, neves francia műkritikus nevéhez fűződik, aki a Gil Blas című folyóiratban, nem kímélve a modern festészeti irányzat képviselőit, „vadak”-ként (fauves) emlegette őket. A „kolorista” csoport legfőbb képviselője Henri Matisse. 1906-tól Czóbel Béla állandó kiállítója az 1908-ban megszűnt csoportnak.

Guillaume Apollinaire, Marie Laurencin és a Mirabeau-híd

Guillaume Apollinaire 1918. november 9-én hunyt el. Emlékezzünk meg halálának évfordulójáról! Szerető, barát és házvezetőnő: Marie Laurencin. Marie Laurencin 1883-ban született természetes gyerekként. Varrónő anyja nevelte fel. 1902-ben, öt évvel azelőtt kezd el festeni, mielőtt Picassót megismeri.

Albert Camus városai – 2. rész

Prága − 1936 nyarán Camus feleségével, Simone-nal és barátjukkal, Yves Bourgeois-val ellátogat Innsbruckba és Salzbourgba. Prágába egyedül érkezik Camus: „Este hat órakor érkeztem Prágába. A pályaudvarról a kertek mentén haladtam, és csakhamar a Wenceslas sugárúton találtam magamat.

Albert Camus városai – 1. rész

A szülőföld – Albert Camus érzékenyen reagált azokra a benyomásokra, amelyeket az általa lakott vagy meglátogatott városok tettek rá: „Megtanultam, hogy vannak városok, amelyek olyanok, mint azok a nők, akik felforgatják és megsebzik lelkünket.

Párizs legszebb parkjai – 2. rész

A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.

Párizs legszebb parkjai – 1. rész

A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.

Don Quijote a képzőművészet tükrében − 8.

A modern kor Leonardo da Vincijének Raymond S. Stites, a National Gallery of Art kurátora, Leonardo-szakértő nevezte Szász Endrét. Szász Endre „Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, porcelán, látvány-, divat- és ékszertervező, a XX. századi művészeti élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége.



Archívum

Hirdetés