Dr. Vargha Dezső
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 69.
Az 1929-es év kis színházi hírei közül a konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) az év június 27.-i „Színház” rovata „A színházi iroda hírei” közül a „Fedák Sári vendégfellépése a pécsi Nemzeti Színházban (sic!)” címűt választottam ki. „Fedák Sári, a magyar színművészet világhírű büszkesége a pécsi Nemzeti Színház együttesével július 1-én, hétfőn, kedden és szerdán vendégszerepel színházunkban.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 68.
A szabadelvű Pécsi Napló (1892-1944) az 1911. október 20.-i számának „Színház” rovatában színházi híreket közölt ilyen című írásában. Nézzük. „A Kis lord és Halász Ilonka óriási sikere olyan lázba hozta a színházba járó publikumot, hogy tömegesen keresték fel a színházi irodát, s arra kérték Füredi (Béla) igazgatót, hogy ma, pénteken ismételje meg a ’Kis lord’ színrehozatalát. Az igazgató engedve a kívánalmaknak, s az általános érdeklődésre való tekintettel, pénteken ’Váljunk el’ helyet harmadszor is B) bérletben a ’Kis lord’- ot tűzte műsorra, s így ’Váljunk el’ Sardou francia vígjátéka a jövő hét szerdáján kerül színre.” Heti műsor” címmel két előadást közöltek. „Pénteken: B) Kis lord. Szombaton: C) Drótostót.”
Magyarország szovjet megszállásáról, majd kivonulásáról – V. J. Silov altábornagy halála kapcsán
Sose gondoltam volna 1989-től, hogy egyszer kegyelettel írok majd a derék Viktor Jehorovics Silov (1940-2023) altábornagyról halála alkalmából, aki – amint azt a TV-ben is oly sokan láttuk – utolsónak hagyta el hazánkat az addig megszálló szovjet csapatok katonái közül annak idején. Az is igaz viszont, hogy az akkor itt még állomásozó szovjet katonák korántsem viselkedtek úgy, mint 1945-től „elődeik” tették…
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 67.
A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) mindig megjelentette a Pécsi Nemzeti Színház illetékes heti műsorát. Ezt tette az 1943. április 6.-i számában is. „Színházi heti műsor: Kedd este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt. Szerdán este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt.d
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 66.
A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) közölte 1943. június 18.-án, pénteken a következő hosszas tudósítást Pusztai-Popovits József tollából, „Pécs város hatósága dr. Székely Györgyöt bízta meg a pécsi színtársulat megszervezésével” címmel, „November első felében nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház” alcímmel.
Batthyány-Strattmann László, az „Orvosok Hercege” és a „Szegények Orvosa”
A nagy múltú és sokágú Batthyány-család egyik jeles képviselője volt herceg Batthyány-Strattmann László (1870-1931), akinek boldoggá avatási eljárását a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség már 1944-ben megindította, de az ismert történelmi események miatt sajnos félbeszakadt. Az új eljárást 1982-ben László István kismartoni püspök indította meg, amelynek eredményeként őt 2003. március 23.-án avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa.
Sztálin – Dzsugasvili – Koba: a Történelem Szemetje – 1. rész
70 éve halt meg I. Előhang, avagy az ájultan csodált Sztálin emléke ma Joszif Viszarionovics Dzsugasvili, mozgalmi nevén Sztálin, személye körüli embereinek Koba (1878-1953) annyi bűnt követett el, hogy az utód pártvezetés egy egész kongresszuson ítélte el, azóta kutatók, írók, publicisták garmada mutatta ki tanulmányaik, írásaik tömegével, hogy joggal érdemelte ki a „történelem szemetje” megnevezést. […]
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 13. rész
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 12. rész
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 65.
Ecsedi Kovács Gyula (1839-1899) harmadik Shakespeare-alakítása pécsi vendégszereplése során a „Lear király” címszerepe volt, amelynek visszhangja szintén a Pécsi Napló (1892-1944) hasábjain látott napvilágot, annak 1899. február 5.-i száma „Színház és művészet” rovatában, „E. Kovács Gyula, mint Lear király” címmel. Lássuk tehát ezt az aláírás nélküli színházi értékelést.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 64.
Az egyik Shakespeare-klasszikus után a másik következett az „Othello” előadásával. A Pécsi Napló (1892-1944) az 1899. február 4.-i száma „Színház és művészet” rovatának „E. Kovács Gyula, mint Othello” című kritikájában, ismét az „(- y.)” jel mögé bújó képzett kritikusa írt február 4.-i keltezéssel.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 63.
Ha már az előző két részben tárgyalt Janovics Jenő-méltatást közöltem két részben, akkor ezúttal azt az értékelést is nyílttá kell tennem, amely a kor nevezetes színészének híres drámai alkotásokban nyújtott alakításairól szóltak – szintén ebben a lapban. (Janovics Jenő /1872-1945/ színészről, színházi- és filmrendezőről, forgatókönyv íróról már az előző részekben írtam.)
Kertész Lajos zongoraművész (1925-2023) halálára
Bár nem volt közvetlen pécsi kötődése, mégis írni kell róla életpályáját megismervén, már csak azért is, mert ő Kertész Attila karnagy és Kertész Andor (1929-1974) matematikus bátyja. Természetesen – testvéreihez hasonlóan – ő is Gyulán született, ő 1925. november 2-án, református kántortanítói családban. Egész életét – testvéreihez hasonlóan – meghatározta keresztyén hite mellett az a szülői, testvéri háttér, amely jellemezte az ő gyulai gyermekkorát is.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 62.
A második részben a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színház- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró által alkotott írásának közlését folytatom.
Kertész Attila Liszt-díjas karnagy a pécsi Tüke-díjas 2023-ban
Régen az számított teljes jogú pécsi polgárnak, aki itt született, és akinek a Mecsek-oldalban szőleje volt. Őket nevezték tüke-pécsinek. Ezt a hagyományt elevenítette föl az 1997. július 1.-jén alapított Polgári Kör Pécs Egyesület által létrehozott Tüke Alapítvány 2003-ban, amikor életre hívta a Tüke-díjat azon tekintélyes pécsi polgárok jutalmazására, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak életük során, és dicsőséget hoztak a városnak. Az első díjátadásra 2004-ben került sor. Az idők megváltozott gyakorlata azonban azt a szemléletet erősítette, hogy már nem volt alapfeltétel sem a pécsi születés, sem a szőlőbirtok.
Partnereink
