május 2020 • Oldal 3 a 6-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Időszak: 2020. május

Minden tavaszom

Minden tavaszon
játszik velem, újra
meg újra kihajt a
szívemben az
édes szerelem.

Esős napon

Vérző szíve
elpusztítja gazdáját.
Nincs feloldozás
a hazugság bűne alól.

Örök harmónia

Akár a hegynek, kettős az oldala,
az egyik árnyékos, a másik napos,
lankáin szelídült patakok dala,
s kedvese fenyvese daloktól zajos.

Én, Petrozsényi Nagy Pál

 Három nap múlva a földszintről az első emeletre, azaz rehabilitációs osztályra helyeztek. Pedig Ildikó szerint úgy kihúztam a gyufát a fődokinál, hogy ha rajta múlik, élete végéig is itt fogok raboskodni, mint Rab Ráby.
– És… rajta múlik?
– Tökéletesen, és akit egyszer ő kipécéz magának, annak annyi, tanár úr.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 3.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Villanyoltás után

Mind a ketten, Tomori Sándor és az asszony, Tüskés Pálné Borika, ott dolgoztak a gyárban. Sándor, aki huszonkét éves volt és minden nőben valami vonzót talált, Borit is megnézte. Nem szégyen az ilyesmi, ebben a korban. Hiszen nyiladozó, kibontakozó időszak volt mindkettőjük számára, igaz Bori már harminckét éves volt.

Egy gyermekvers margójára

A katona mindig éber
El nem hagyná őrhelyét,
Talán nem is veszi észre,
Ha kioltják életét.

végül

végül elfutnak mind az évek
rohannak
mintha muszáj volna bizonyítani valami kivételes győzelmet
közben gyérül a haj

más ez a tavasz már

más ez a tavasz már
mint az öreg káplán
nem plántál hiú reményt
a barkafakadás belém

Idő zavart

A múlt folyton felejt
A jelen mindig selejt
A jövő? Ugyan!
Az a Zakkant Zigóta

Az édenkerti eb

Az édenkert, igen, az gyönyörű volt! Igazi kutyának való hely! Amikor életünkben először körülnéztünk, a szemünk káprázott az aranyló napsütéstől, a zöldellő ligetektől, és orrunk nem tudott betelni a mezők fölséges illatával. A bokrok alatt egymás mellett hevert a tigris és az őzgida, a liget fái között a zebra együtt legelt a hiúzzal, a saskeselyű és a bagoly pedig a bokrok édes gyümölcseit szemelgette.

Corpus

Látványa újra megigézett.
Úgy érzed, most már
minden jóslat beteljesül.
Lábadhoz patak menekül,

Kaleidoszkóp – 13.

A felszerelés egy részét mi magunk állítottuk elő, más részét készen kaptuk, vagy szereztük. (A szereztük esetünkben a loptuk finomított kifejezése volt.) Igazi, de használhatatlan, földből kiásott fegyverek: revolver, forgópisztoly, ívtáras német géppisztoly; mi magunknak faragott kardok, davajgitárok, fapuskák.

Euphorion este

Erdő folyja körül az alkonyi tájat
egy fénysáv iramot ad a létezésnek
suttogó vonatzaj és harsogó tücsök
így teljes május szimfóniája

Szélmalomálom

Ma éjjel álmomban lankás dombokon
sétáltam sosemvolt kedvesemmel,
felettünk az égen felhők futottak,



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS