Hetedhéthatár | Szépirodalom – próza
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 1805

India i.e. 1310.

A hegyóriást már beborította a köd, az eget már megszínezte a Nap aznapi utolsó útja, vörös és sárga pacákat keverve a horizontra, melyen még gyengéden átsütött a halvány fény.

A csavargó két kutya

A Duna menti kisvárosban az utcán él két kutya. Az egyik olyan félfarkas keverék, eléggé nagy növésű. A barátja egy barna, kis tacskó. Mindig együtt mennek valahová, nem tudni, hogy hová, együtt kóborolnak. Nem sietnek, szépen komótosan mennek. A félfarkas – ő a férfi – megy elől, olyan lusta, andalgó járással, majd a kis barna tacskó – a hölgy – követi apró lábaival.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 49. rész

Teltek a napok. Hírünk a felsőbb szervek rosszallása ellenére is bejárta az É-2-t, ezzel párhuzamosan gyarapodott a minket kísérő szimpatizánsok száma is. Hitler ujjongott, elemében érezte magát. – Itt az ideje, hogy kezdjünk valamit a sleppünkkel – lepett meg egy szép napon.

A nagy feleltetés

Már a folyosón hallani, ahogy csörgeti a kulcscsomóját. Ideges lehet. Nyilvánvaló, az előző osztály felhúzta az agyát. De hát péntek van, május, kint ragyog a nap, ugyan mi a frász lehet az, amin idegeskedni kell egy tanárnak. Még a végén röpdolit írunk.

Moszkvai út

A történet nem mai, de szereplőinek gondolatai, észjárása szerint egyértelműen aktuális. Történt jó pár évvel ezelőtt, hogy egy pedagógus házaspár falura költözött. Falura, mert ott kaptak szolgálati lakást, meg aztán a megélhetés is könnyebb volt. Tóni bácsinak – a férjnek – ott, abban a kis faluban, ahol laktak, történelem-magyar szakos feleségével, a lakás szűkre szabott udvarában volt egy óriási tyúkfarmja.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 48. rész

Ebben viszont neki lehetett igaza. Nem is bölcselkedtem tovább, bár még nagyon sok mindent szerettem volna megvitatni Hitlerrel. Bevágtuk magunkat az autókba, és kidöcögtünk a városból. Vajon a másik városban mivel fognak bombázni?

A négylábú vőfény

– Ön művész, professzor úr! Isteni, ahogy operál! – nézett fel rajongva a szőke medika az agg tudósra. Ezt már a folyosón mondta, mert a tanár behívta magához kávézni, meg aztán, hogy a hóna alá nyúljon egy órácskára.

A kétszárnyú

Pécsi Jonatán belépett a bevásárlóközpont ajtaján, melynek az egyik szárnyát egy fiú tartotta nyitva udvariasan, türelmesen. Pécsi Jonatán éppen szórakozott volt ekkor, merő véletlenségből a másik szárnyon lépett be, amit maga nyitott ki.

Egyszerű történetem

– Jelenleg, hál Istennek, így 28 évesen, békés, nyugodt életet élek az élettársammal, Judittal. Ő egy évvel fiatalabb nálam. Szép. Csinos, formás lány. Volt már nekem ilyen nőm, de ő mégis más. Együtt dolgozunk, mindketten szociális gondozók vagyunk, ebben az öregek otthonában. Van, itt kérem mindenféle munka.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 47. rész

A következő városig tizedannyira apadtunk. Híveink többsége angolosan távozott, csatlakozni pedig már senki sem csatlakozott a konvojhoz. – Micsoda nyuszik, barikák! – ógott-mógott az Exführer. – De nem baj, hulljon a férgese.

Apróhirdetésekben elrejtett életek

Több, mint tíz éve történt, hogy valaki megkérdezte tőle, miért nem nézi meg a népszerű hetilap, a Nők Lapja társkereső hirdetéseit? Ott eléggé korrekt hirdetéseket lehet találni és sokan beszámolnak jó tapasztalataikról a lapban.

Gombócok és a katonák

A második világháborút nyolc-tízéves gyerekfejjel szülővárosomban éltem át. Még ma is sok-sok epizód, élmény kereng a fejemben. Tudvalevő, apám kovácsmesterségét a Csorvási úton a negyvenes évek elején, családi ösztönzésre, felhagyta. Szerszámai, üllője, fújtatója, kalapácsai, fúrója, még éveken keresztül pihent a bezárt műhelyben.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 46. rész

Senki sem mozdult, válaszolt, erre elkezdtünk tülkölni. Az origóiak úgyszintén, egyéb nem történt. Így néztünk farkasszemet egymással. Teltek a percek. Végül Hitler kiszállt az autóból, utána én, és egymásután a többiek.

Megíratlan levelek (5.)

Édes néném! Legutóbbi levelében ked arról tesz említést, hogy igen unalmasan telnek napjai, bár ezt nem panaszként rójja fel a sorsnak, hanem csak szomorú lelki állapotjára keres véle magyarázatot.

A bátorságpróba

Pécsi Jonatán egy vasúti felüljárón vallott szerelmet a zöldszemű lánynak. Elmondta neki, hogy legszívesebben élete minden percében a kezét fogná, minden reggel mellette ébredne fel, hogy így állandóan láthassa ragyogó zöld szemeit.



Archívum

Hirdetés