Hetedhéthatár | Szépirodalom – vers
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 1450

Teremtőnk tenyerén

Szoknyád libbenését követve
megbotlom karcsú árnyékodban.

csipke

szilveszter éjszaka van
ahogy ebben a sötétben a fák ágbogait nézem
fura mintázat rajzolódik

Az ajándék

Mondd mit tennél,
Ha kapnál Istentől egy napot?
Egy olyat, milyet még senki sem kapott.

Az eltékozoltak

a nyáron néha
kiszaladtam az állomásig
és vártam
hogy befusson valami

Kiskutya a hóban

Négy kicsi lábán toporog
a hóban a kis kutyagyerek,
gazdája hiába szólongatja,
egy tapodtat sem lép felé

A jó szavak pásztora

Szavakat terelget,
szelíd kedves nyájat,
az égnek felelget,
ha eső ver hátat.

Talán

Talán egyszer hiányzom még,
mikor tavaszt búg egy madár.
Talán felbukkan egy emlék,
és akkor majd gondolsz reám.

Villon

Bohém költő, betörő, krakéler, gyilkos?
Külön-külön egyik sem tán,
de egybegyúrva te vagy – a költőkirály.

karácsony

vézna kis kabátban álldogált a téren
hideg volt
néha fejet hajtott egy-egy járókelőnek
mintha fontos volna

Kezed varázspálca

Nem vagy elfolyt gyertyacsonk,
S már nem az Ördög lógatja lábát
Léhán mosolyod szélén!

Nincs magyarázat

nem tudom
mi van
ha néha még
erdőmbe lépsz

Útinapló

égi kocsmából
a reménytől részegen
vánszorgunk tovább

Meghallani a jót

A költészet ott kezdődik, ahol
már nem keresed magadban a szót,
vagy aki szívből csak neked dalol

MQ – advent

Itt minden olyan békés,
olyan könnyed,
olyan emberi.
Emberközeli.

Haikuvillanások(k)

Lágy futam a szélben,
motozó egérke, /
kedves, őszi napfény
szemed szép tükrében,



Archívum

Hirdetés