Szépirodalom – vers | Hetedhéthatár
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 2155

este

menyét hozta szájában az estet
hajlékony karcsú volt teste
a mai este nem volt különös
a táj holdfényben fürdőzött

madaras

tollad hegyén három bánat
örömmadár rá nem szállhat
szárnya árnyas csipkefátyol
átrepül az éjszakádon

Élj merőlegesen  

Bátran, no nem azért
Hogy lenézhess egy másik dimenzióból
Tekinthess körbe, szálfaegyenest
Nem úgy mint egy Hülye Görbe

Hangod zenéje

A kerekek a sípszó után eredtek,
ajtók csapódtak, gyorsult a vonat.
Integető kezed feldíszítette
a bennem sorjázó félmondatokat

Mit ember embernek adhat

Egy ember rám irányuló érdeklődése,
figyelme, az idő, amelyet saját
idejéből nagylelkűen arra fordított,
hogy meghallgasson és válaszoljon

Szüret előtt

Apám a szüret
előtt a kerti lugast
körbejárja még.

Áradások kora

Kiöntött a semmi, mindent sodor.
Már az egét nyaldossa szó-fodor.
Elállt a napsugár lélegzete:
miért van, ami nem létezhetne?

Választ

Valaki lángba borította magát
hogy választhasson
mert vallatás
hernyótalp
ordító fej
nem némíthatta el

Hangulatkép

Mint a hajótörött, ki lassacskán kihűl,
és érzi hamarosan elmerül,
de látja még a tovaúszó pallót,

öregkor

mint holmi füst illan el a lét
nyomában pernye hullik
életünk
idézőjelesre vált

tört

csak ámulok
sehova ágyán
csupa kisbetűs csönd ragyog
állam alatt térdem a párnám

Vér

Ne keresd magad
A gyermeked szemében
De tanuld meg apád
Ráncait viselni

Kerekvilág (szülinapi mese)

Egyszer van, hol nem van, van egyszer egy Kerek Világ Iskola. Ez az iskola épp a Kerek Erdő legközepén áll, egy nagyon szép réten. Nem jó, ez így túl közhelyes… Az igazság az, hogy a Kerek Világ Iskola a Nagy Sötét És Meglehetősen Amorf erdő közepén áll.

Megtalált ösvény

Kezed kezembe simul,
Szemed szememben keresi
Egy fáradt vándor
Megkopott fényét.

Új rendben

Az éjszaka mélyén
érkezik meg a
felismerés, hogy
életed új rendje,
egyedülléted már
nem átmenet,



Archívum

Hirdetés