Hetedhéthatár | Szépirodalom – vers
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 1603

hallgatós

lelked lamelláit
szorosra zárta
a bánat
jöjj
mesélj

petrivel

ma visszafelé olvastam egy petri verset
a sorokat alulról fölfelé
ő a másik fotelben ült

Nyugdíjas ének

Léha undorral
Egy rozzant taposó malommal
Haladok egyhelyben
Egy zsáknyi emlékkel
A vállamon – Vállalom

A tiéd is

szembejön veled az arca
egy képen a fészen
mosolyog
tele van
még az idő előtte

Mozgás

magammal hoztam
a távolodást
elvágyódik
ami történt

Lobogó sörénnyel

Lobogó sörénnyel,
szilaj dobogással
futkároz a szél.

Tanulság

az utókor kegyetlen
ne számíts jókedvére
még el sem temetnek
a maga képére formál téged
elemez, ítél
szentenciákat mond

Végre esik

Egész nap dörgött az ég,
a felhők hasa földig csüngött,
pára borult a tájra, poros,
szürke volt minden.

Ballada a károgó varjúról

Nem volt rajt semmi érdekes,
fekete s csúf, hosszú csőrrel,
vélte mint annyi énekes,
dalához a kor nem nőtt fel.

Kubista vers

Élek görbe tükre
Szilánk darabokból
Újraformált arc
Tündöklik benne.

(jel)meztelenül

lelkem legmélyére
nem szűrődik be fény
a félhomály
bizarr s talányos

az olvasás születésnapja

amikor julcsi néni elmondta
nagyon csodálkoztunk
hogy az olvasásnak is lehet születésnapja

 Türelem

Végtelen Éned
Milliónyi képmásod
Zubog egy cseppnyi vérben
Csak várd ki a sötétben

Sziszüfosz imája

Add meg nekem a követ,
felviszem a hegyre.
Mindennapi terhemet
hadd tegyem helyére.

Akira kalandjai

Max, a kutyánk szereti Akirát,
búcsúzkodtak kint a teraszon.
– Kisgazdám, csak siess haza, kérlek,
hiányozni fogsz nekünk nagyon.



Archívum

Hirdetés