Szépirodalom - próza Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 2751

Lacika

Régi kedves barátnőm a júniusi forró napok egyikén látogatott meg, és együtt töltöttünk pár órát, csaknem fél napot. Mindig szeretek vele lenni, mert derűs lénye, optimizmusa kisugárzik rám. Pedig neki sem volt könnyű az élete, de mintha nem törte volna meg őt úgy, mint az enyém, mostanra engem.

Kórházi „tanmese”

Létezett ebben az országban egy városi kórház. Olyan volt, mint a többi. Az eltérés nem is tűnt fel Gyalogos Kázmérnak az első találkozáskor. Gyalogos Kázmér hetvenhat éves, nyugdíjas, nős, a feleségével élnek egy saját kis lakásban. Ketten vannak, így békésen elférnek, néha zsörtölődnek, ha valamelyikük elfelejt valamit.

A túlsó partról

– Papa, nekem még jár egy bangi dzsamping!
– Kaptál már tegnap!
– Az tegnap volt, máma meg máma van!
– Rendben, itt a tízes, de húzd ki magad, tudod, tizenhat évesnek kell kinézned!

Fagyi, öröm, kapcsolódás

Az írás címe abból adódik, hogy nemrég találkoztam egy betűhalmazzal, amelyből ki kellett választani az elsőként összeálló három értelmes szót. Nekem a címben szereplő szavak mutatkoztak meg. Ma délután, az ünnep nagy-nagy csendjében, békességében lementem sétálni.

Látszat: álmodozunk, de itt a valóság       

A látszatot és a valóságot, így egymással szembeállítva szinte átéljük mindennap. Mert ugye hajlamosak vagyunk arra, hogy a valóságos helyzetet, amely nem kedvező számunkra, más képre formált látszatként kezeljük.

Bandi bácsi

Nézem a Wikipédián az 1914-ben született személyek névsorát: Alberto Lattuada filmrendező, Lukács Margit színművész, Makkai Endre néprajzkutató. Hopp, őt ismerem! Született 1914. május 31-én, Vashegyen. Elhunyt 1998-ban, Déván.

Ízes érzések

A világ forrongott, a kétségbeesés és a bizonytalanság uralkodott mindenütt. A változások már követhetetlenek voltak, az új rendeletek és intézkedések, eszeveszett gyorsasággal, süvítve repültek el az emberek mellett. Összehangolt támadás folyt az emberiség ellen.

A kis fekete lány

Ez a márciusi reggel is olyan volt, mint az idei többi reggel. Álmos, hideg és hangulattól megfosztott volt. Péter unta ezt az egyhangúságot. A munkába menet csak úgy lógott a villamoson, ahogy kapaszkodott, mint egy odadobott ruhadarab a fogason.

A fájdalom architektúrája

Felvetődött-e bennetek valaha a kérdés, kedves olvasóim: mit tehet az ember lánya, ha naphosszat háton fekve a mennyezetet kell bámulnia, vagy jobb esetben oldalára fordulva kémleli a zsalun átszűrődő fényeket, melyek legfennebb a nap állásáról adnak némi eligazítást?

Türelmetlenség

Másfél perces novella – Barátaim, ismerőseim gyakran csodálkoznak rajta, hogy, bár megtehetném, nem szeretek csak úgy céltalanul mászkálni, utazgatni, nézelődni a városban. Pedig én magam is vártam, hogy betöltsem a 65. évemet, és ingyen utazhassak.

Álomnapló (részletek) – 49.

Mostanában elfelejtettem az álmaimat, pedig hemzsegtek bennem, de reggelre valahogy szétestek – elúsztak, el az első hanggal, amelyik felébresztett. Mára ismét maradtak követendő álomnyomok, történetté gömbölyödnek, megjeleníthetők.

A közösség érdekében

A közösség! Ha ezt a főnevet magyarázni szeretnénk, sok félreértésre jönnénk rá. Mert ugye hajlamosak vagyunk a közösség szó alá gyűrni minden olyan kisebb-nagyobb csoportot, amit úgy általában közösségnek nevezünk.

A szoknyavadászat művészete

A nyolcvanas évek második felében jártam egyetemre. Akkor az volt a szokás, hogy az egyetemistáknak is ki kellett venniük a részüket a szocializmus építésében, nemcsak fűtött termekben üldögélni naphosszat az állam pénzén, és bárgyún bámulni a zöld táblát.

Valóság és álom határán

– Liftben – Nyomasztó, rossz álmokkal teli éjszaka után, sok felriadást követően, hajnali ötkor úgy döntöttem, hogy nem próbálkozom tovább a visszaalvással ezen a hétfő reggelen. Inkább beletörődtem, hogy számomra ezúttal véget ért az éjszaka. Mindössze három órát sikerült aludnom.

Fura álom

Könyvbemutatón vagyok – szerelmem is jelen van frakkban, vakító fehér ingben. Amolyan  puskini figurára hasonlít. Nagy papírdobozt szorongat a kezében. Amint felfedezi érkezésem, elém siet, és kezembe nyomja a dobozt, aztán helyet foglal az első sorban. Igyekszem egyik sötét hátsó sarokban helyet keresni, hogy megnézzem a csomag tartalmát.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS