Hetedhéthatár | Szépirodalom – próza
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 1581

Titok

Legszívesebben leszakítanék abból a felhőből egy darabkát. Abból a fodros szélűből, amelyik itt leng, épp a fejem fölött. Úgy képzelem, hasonló érzés lehet elvenni belőle, mint amikor gyerekkoromban kaptam egy falatkát a szomszéd kislány vattacukrából.

Piros kutya és a Zsuzsika-effektus

A nagyszülők sorsa és öröme, hogy az unokát hosszabb- rövidebb időre vendégül láthatják. Misi még alig tudott beszélni, mikor megérkezett hozzánk. Csekély szókincsével és némi mutogatással már az első félórában tudtunkra adta a számára legfontosabb eseményeket.

Fehérkéz

Fehérkezet, a híres kalózt, mindenki ismerte az óceánon. A nevét onnan kapta, hogy egykor lakájként szolgált valamelyik szárazföldi uraságnál, ahol mindig fehér kesztyűt hordott. Ez az egy tárgy volt, amit magával hozott a tengerre, amikor felcsapott kalóznak.

Az oroszlánfóka látogatása

A tudomány és technika legfrissebb eredményeinek felhasználásával szervezte meg birodalmát az Üveghegyen, meg a Brilltengeren is túli szél zúgatta nagyerdőben Leó császár.

Mindenkiért sírnak valahol

Esztergomból hosszú, kanyargós út szalad fel a Pilis csúcsaira. Valamikor Szentléleki útként ismerték, 1948-tól tizennégy évig Malinovszkij marsall nevét viselte, majd négy és fél évtizede Dobogókői útnak hívjuk.

Tavaszi kérdés

Dezsavű – Este kínaiba megyek (névnapi vacsit hozok a családnak). Mikor kilépek a kapun, halvány déjà vu élmény kerít hatalmába. Sötét van, mint reggel. Rohanok a buszra, mint reggel. Hideg van, mint reggel.

A macska meg a cinege

A nap sugarai szikrázva pattantak vissza a frissen hullott hóról és a fák ágain ugrándozva kergetőztek, mint afféle tavaszi részegségre ébredt fenyőrigók. Vagy cinegék? – gondolkodott el az ablak előtt állva Baranyai, az író.

A toll-egér

A sors úgy hozta, hogy nagyszüleim legifjabb leánya esküvői korba került; lett tehát eladóvá, mint ahogy ezt az állapotot abban az időben említeni szokták. E hír gyorsan körülfutotta környékünket.

Írj nekem verset!

Egy írót meg-megkörnyékeznek a barátok, kollégák különféle szívességekkel, írnivalókkal, amit persze néha muszáj teljesíteni, már csak a barátság, a munkahelyi jó légkör érdekében is. Egyik alkalommal odajött hozzám a munkatársam.

Változó világ

‒ Az a helyzet, Borikám ‒ mondta elgondolkozva Túriné ‒, hogy az utóbbi harminc évben többet változott a világ, mint előtte akár háromszáz év alatt. Ha csupán arra gondolok, hogy amikor én hatvan évvel ezelőtt elkezdtem bálba járni, az öregapám még eljött megnézni.

Esély az öregotthonban

Hans-Jürgen Taschentücher a húszas éveit tiporta és szerette a nőket, akiknél sajnos nem volt sok szerencséje. Túltengő vágyait csillapítani igyekezvén, olcsó bordélyházakat látogatott többnyire rendszeresen.

Anyám kívánsága

Anyának sok tennivalója volt. Ellátta az állatokat, tyúkokat, disznókat, kacsákat. A macskákat nem szerette, mert csak kéregettek, egérfogás helyett. Meg hát varrt is anya, mosott, vasalt és finom ételeket készített.

Biciglis Lajos

Ezen az álmos, fülledt nyári délutánon biciklit lopni indult Lajos. Vagy ahogy ő mondta a maga sajátos nyelvén; biciglit. Ilyenkor mindig végigjárta a város üzleteit, kocsmáit, meg a vásárcsarnokot (pontosabban ezek bejáratait).

Önkép – Szösszenetek Facebookon innen és túl

Grátisz (házi gondozói emlék) – Egy néni: Sanyikám, tudsz metszeni? / Én: Nem. / Egy néni: De fizetnék is érte. / Én: Nem ez a probléma…

Barbár erdő

Rufus már napok óta bolyongott az erdőben. A rajtaütés, amit Bran Mak Morn piktjei ellen szerveztek a limesen túlra, csúfos kudarcot szenvedett. Azok a tetovált ördögök minden egyes kavicsot és bokrot ismertek a környéken, ráadásul a köd is segítette őket.



Archívum

Facebook