Hetedhéthatár | Szépirodalom – próza
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 1615

Állati szösszenetek

Bemutatkozás – A böllér disznót vág. – Gyuriii, Gyurii! – visítja a sertés. Hiába, nincs kegyelem. És ezt ő is tudja. Azért tovább hörög: Gyuri, végül György, azzal vége…

Az esernyő

Kint esett. A ruhatáros lány a műanyagkosárban kotorászott és néha fel-felmutatott egy esernyőt. Ilyenkor a fejemet ráztam. – Nem, nem. Kék volt.
– De ez is kék. – Az enyém sötétebb volt. Kis keresgélés után újabb esernyő következett: – Nem, nem. Ennyire nem volt sötét.

Nagypéntek

Azt mondják, nagypénteken halt meg Kisbányai, az író. De az is lehet, hogy csak egyszerű pénteki nap volt… Vagy csak kedd, vagy csütörtök, illetve akármelyik nap a hétből. Olyan régóta egybefolytak a napjai, hogy már a vasárnap is feketén árválkodott a naptárában.

Szobafestő voltam három napig

Nem akartam én festőnek kiadni magamat. Ez csak úgy jött. Zsuzsinál voltam, az apja a szomszéd lakásban lakott. Arra panaszkodott, hogy festették a lakását, de a festő egy rahedli pénzt kért a munkáért.

Kommentek mentén

Úgy vagyok ezekkel a hozzászólásokkal, hogy örülök nekik, meg nem is. Zavar is, hiányzik is. Az ember bőre alá másznak kéretlenül, de ha elmaradnak, hiányzik cirógatásuk. Vágyom az értékelésre, és zavar, ha megítélnek. Mintha mindenki azért mégsem szólíthatna meg. De kell a placc – hiszen ez a fészbuk.

Médincsájna / Facebook-szösszenetek egy sérültekkel foglalkozó alapítvány életéből

A gyerekekkel kimegyünk a napsütötte udvarra, ahol leülök egy padra. Pár pillanat múlva majdnem két métert ugrok, mert azt látom, hogy egy huszonöt-harminccentis gyík mered rám, tátott szájjal tőlem fél méterre. Elképesztő hatalmas példány!

Akácvirág

A kertben üldögéltek a kispadon, és a fák ágain fecserésző rigók énekét hallgatták. Ösztönösen kereste egymást a két öreg kéz, és egymásba kulcsolódott, amint összetalálkoztak. A nap éppen lebukóban volt a nyugati ég alján.

Üzbegisztáni emlékek

Bolondosan indult a májusi időjárás, mintha az április sosem akarna véget érni. Egyik nap még kellemes meleg örvendeztetett meg bennünket, ingujjban, pólóban dolgoztunk a kertben, két nap múlva hajnalban talaj menti fagy pusztított a virágok között és a veteményesben.

Motivációs levél egy közlekedési társasághoz

Tisztelt Gaius Mediterraneum Kft.! Érdeklődéssel és lelkesedéssel olvastam álláshirdetésüket, amelyben a Földközi-tengeren közlekedő hajóikra keresnek munkatársakat.

Pityus, az öreg haver     

Pityuval, a világoskék tollú hullámos papagájfiúval akkor kerültünk igazán meghitt kapcsolatba, amikor ketten maradtunk otthon. Engem az orvos ítélt szobafogságra, ő meg éppen a harmadik neje elvesztésén búslakodott.

A mókamester

Böröndi tanár úr érezte, hogy valami nincs rendben a nadrágja körül. Mintha lebetonozták volna… Hiába próbálta a széken mozgatni a fenekét, a nadrágja nem mozdult utána. Dühében elfehéredett, majd elvörösödött az arca.

Sóder

Ábris elégedetten fékezett a kombinát előtt. Hetek óta azon rágódott, kire adja voksát annyi párt közül. Figyelemmel kísérte a választási műsort, gondosan tanulmányozta a képviselőjelöltek életrajzát, gyűlésekre, megbeszélésekre járt.

Anyák napjára

Édesszülém! Talán nincs ennél szebb megszólítás ma. Hiszen Neked köszönhetem a születés csodáját, a lét egyszerű örömét. Édesanyám! Ma a te napod van. Meg a te anyukádé. Meg az anyukád anyukájáé.

Érintés

Hét évvel ezelőtt született írásom jutott eszembe, és elképedtem. Mégsem vagyok annyira feledékeny, ha ezt észben tartottam. Tavasz volt akkor is. És akkori rácsodálkozásomban Istent véltem üzenni az elképesztően gyönyörű, virágba borult almafával a kertben.

Két történet krumpliorra

Két – látszólag egymástól független – történetet szeretnék elmesélni, melyek valahogy mégiscsak kiegészítik egymást, melyekben valahogy mégiscsak összekapcsolódnak az emberek, összefonódnak a sorsok.



Archívum

Facebook