Hetedhéthatár | Szépirodalom – próza
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 1719

Azok a bizonyos nehéz idők

Azoknak, akik rendszeres újságolvasók, bizonyára feltűnt már, hogy nem múlik el nap, hogy ne derülni ki valakiről az ügynökmúltja. Lassan már sikk lesz a sárdobálás, az ún. időzített lejáratás, vájkálás mások múltjában.

Krakkói varázslat

A vonat gyorsan közeledett a reggeli napfényben ébredő városhoz. Kötelességszerűn, csaknem unottan száguldott a fényesre koptatott síneken. Nem tudta hányszor tette meg az utat Budapest és Krakkó között.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 15. rész

Első utunk egy Tarzánia nevű településre vezetett. Képzeljünk el egy nagy kiterjedésű, fákkal sűrűn benőtt ősvadont, melynek teljes lakossága a fákra költözött. Itt aludt, étkezett stb., csupán a szórakozóhelyek, boltok, műhelyek épültek a fák alatt.

Keserű sör

… ha nem tetszik, elmehet; nem kötelező pont Németországban dolgozni… A Kisded már egy hónapos – gondolta mélabúsan Imre, ahogy kibámult a januárvégi hóesésbe. Pár kristálypehely a kocsmaablakra ült, s testük rögvest cseppé válva csúszott a semmibe.

Puczi Bélának, emléktábla helyett

Egy szimbólum. Jelkép. Marosvásárhely. 1990. Március. Pogrom. Meghurcoltatás. Menekülés. Új haza. Hajléktalanság. Élet.(?) Halál. Magaláztatás. Magyarország.
2017. Szégyen.

Kis ház a kert végében

Éveken át a háza előtt jártam el, munkába menet, vagy hazafelé, naponta legalább egyszer. A hosszú utca, amelyen járok, sok témát adott eddig is versekhez, novellákhoz. Ez a ház, meg a kert talán azért is vonta magára a figyelmemet, mert a telek nem volt nagy…

Lilla levele

Gyöngyi az ablakból nézte az utcát. A kora esti órákban csak két autó haladt el házuk előtt, egy kutyáját sétáltató idősebb férfin kívül senkit sem látott. Férjét várta haza, aki Marcit látogatta meg a kórházban. A kisfiú már hetek óta távol volt otthonról.

Elkésett döntés

Ezen a késő őszi, hidegbe hajló estén, valahogy korán lefeküdtek, pedig nem éreztek fáradtságot. Csalogatta őket az ágy. Nem volt kedvük mással foglalkozni. Balázs eloltotta a villanyt. A lefekvés nála gyorsan ment. A ruhadarabokat szétdobálta a szobában. Akármerre lépett, letett egyet. Reggel, amikor felébredt, fordított volt a helyzet. Perceken keresztül kábultan ült az ágy szélén. Az öltözés pedig egybekapcsolódott a reggeli tornával, mert amit az este szétdobált, reggel meg kellett keresni.

Eddig előhívatlan képek

Kirándulás – lerekeszelve, nagy mélységélességgel – / Az éjszaka terhét a fűszálakról már rég felitta a nap, a völgyben az erdő és a fűszerektől gazdag erdélyi ételek mindent átható illata keveredett. (Kár, hogy a kép nem adja vissza.)

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 14. rész

Beköltöztem a szüleimhez egy tízszobás épületbe. Gyönyörű, sziklára épített kastély volt tóra nyíló ablakokkal. Velünk szemben, a tó túlsó partján erdős, sziklás hegy magaslott. – Ejha! Még mondja valaki, hogy nem kifizetődő az istenhit.

Dolfi néni

Az egész életem, csupa félreértés… Már a nevem is! Mikor iskolás lettem az osztálytársim azt hitték Hitler Adolf miatt kereszteltek Adolphinának. Tiszteletből. Na hiszen! Más se kellett volna…

Levél a Jó Királyfinak

Kedves hogyishívnak… Na, igen már itt a levelem elején elakadok a megszólítással, így aztán engedd meg, hogy úgy hívjalak, ahogy mindenki ismer: Jó Királyfi! Ezért is ragadtam tollat. Tehát, az én nevem Sanyi. Hát téged hogy hívnak?

Álomnapló (részletek) – 6.

Vidéki város színháztermében ülök, nem tudom kivel, várom a helyi iskolák kulturális vetélkedőinek győztes tanulóit, akik most egy gálaműsorban szerepelnek. A rendezvényt a polgármester üdvözli, hangzatos megnyitója után egy fiatal műsorvezető szólítja a tanulókat a színpadra, ám a fellépésük balul sül el, a színre érkezők belesülnek a produkcióba, vannak néhányan, akik bele sem kezdenek a versmondásba.

Kupec, kofavilág

Mihály bátyám lehorgasztott fejjel ült a szobában az asztal mellett. Mindenki láthatta, akinek egy picike szeme is van, hogy most mérges. Valahogy kudarcot vallott. Elszámította magát a reggeli újfalui piacon. Régen a kupecség, mármint a lókupecség, jól ment, mindig sikeres volt, de most a tyúkos kofaság, az nem neki való. Mert ugye, ha belegondol, fiatalon úgy adta, vette a lovakat, ahogy csak akarta.

Megfakult kép

Szerette ezeket a késő délelőtti órákat. Ilyenkor egy rövid időre besütött a nap a málladozó falú bérház udvarába és végre a körfolyosóra kitett növényei is kaptak egy kis fényt. Maga elé képzelte őket, a levelek erezetét, a bimbókat, a bomló rügyeket…



Archívum

Hirdetés