Helytörténet
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 80.
Amikor Páger Antalról (1899-1986) szóltam, és megemlítettem, hogy előtte Kiss Manyi (1911-1971) járt nálunk, tudnivaló volt, hogy vele is foglalkozom majd. Ez az idő most érkezett el. Most a korszak másik jelentős pécsi napilapjához, a katolikus-konzervatív szellemű „Dunántúl”-hoz (1911-1944) fordulok. Mindegyik cikk innen van, mégpedig az 1941-es évből, ezért a továbbiakban csak a hónapot és a napot tüntetem föl.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 79.
„Fekete István ’Hajnalodik’ című színművében búcsúzott színházunk nagy vendége, Páger Antal ma este Pécs közönségétől. Az estét elsősorban Páger szereplése avatta élménnyé, de esemény volt maga a bemutató is. A ’Zsellérek’ című regény kitűnő fiatal írója, ezzel a színművével jelentkezett először a színpadon, és bemutatkozása az előlegezett rokonszenv jelentőségében messze túl nőtt, komoly sikerrel járt. ’Hajnalodik’ című színműve a legnemesebb írói anyagból való színpadi termék.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 78.
Ünnepi estjei vannak a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ma és holnap a magyar színművészet egyik büszkesége, a magyar filmek legtöbbet foglalkoztatott művésze, Páger Antal lép fel azon a színpadon, melyen nem ma jelenik meg először. Szédítő ívelésű, diadalmas művészi pályájának egyik állomása volt a húszas évek derekán a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a fiatal művész már első fellépése alkalmával meghódította magának a közönséget.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 77.
Vitéz Jakabffy Dezső idei programjában egész sereg vendégjátékos (sic!) fellépését ígérte, ígéretéhez híven csütörtökön és pénteken Kiss Manyival lepte meg a közönséget, október 30 és 31-re pedig Páger Antalt nyerte meg kétnapos vendégszereplésre. Páger Antal tüneményesen szép művész-karrierje Pécsről indult el, s ezért mindig örömmel vesszük, ha csak napokra is, de pécsi színpadon visszalátogat hozzánk.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 76.
A színházi iroda hírei: A szilveszteri vidám este délutáni helyárakkal. Ma, újév (sic!) délután 3 órakor a Szilveszter-esti teljes műsort megismétli a társulat. A 12 hónapra beosztott énekes, táncos, látványos kacagtató revü a legjobb újévi szórakozást nyújtja. Zöld bárány Páger Antal vendégfelléptével. Minden este viharos tapsokat arat az operettegyüttes pompás összjátékával, Páger Antallal.
Ferenc József pécsi látogatásai
Ferenc József Szent koronával megkoronázott uralkodóként négy alkalommal járt Pécsett. A Pécsi Figyelő korabeli lapszámai a legapróbb részletekig beszámoltak a látogatásokról. A következőkben tudósítás következik ezekről az eseményekről, távirati stílusban.
Reformáció Baranyában
Ha valaki most arra kérne, hogy meghatározzam mi a vallás, nagy bajban volnék. Egy rejtélyes belső erő, ami stabilitást nyújt, egy erkölcsi fék, ami időben közbelép, ha túl gyorsan, túl sokat akarunk, egy lelki mérce, amire néha feltekintünk, vagy netalán tán egy olyan menedék, ahova szorult helyzetünkben fejvesztve igyekszünk? Nem tudom. Csak abban vagyok biztos, hogy az emberré válás pillanatában már létre kellett jönnie, hiszen akkor, ott is valamiben bíznia kellett az ősembernek.
Jövőre lesz 75 éves a jellegzetes pécsi buszváró – FRISSÍTVE!
A 48-as téren álló hányatott sorsú buszváró Pécs egyik jellegzetes városképi eleme. Az építményt Kisaszondy Lajos mechanikus és műlakatos cége készítette 74 évvel ezelőtt, 1949-ben, összeszerelését a Pécsi Közlekedési Vállalat Ifjúsági brigádja végezte. A köztudatban villamosmegállóként is szerepel, noha a villamos sosem járt erre, a Zipernowsky Károly Műszaki Technikum épületének keleti felén, a járdán volt a megállója, ott ágazott szét a Zsolnay gyári és a Külvárosi pályaudvari vonal.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 75.
Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
Kettős vasúti jubileum Dél-Dunántúlon
A július 22-23-i hétvége a nosztalgia jegyében telik Dombóvár és Bátaszék között. Ekkor ünnepeljük a vonal fennállásának 150. évfordulóját, valamint az 50 éve szolgálatba állt „Csörgő” becenévvel rendelkező mozdonyokat.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 74.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 73.
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében.
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Harmadik rész)
Szalafai Bernadett kutatásainak eredményessége A támadó cikkről, a színügyi bizottság üléséről Egy tipikus mai hangvételű, pimasz, visszataszító cikk volt az, ami névtelenül /! / jelent meg a liberális eszmeiségű Pécsi Napló (1892-1944) azon számában, amelynek dátuma 1899. március 7. volt. Fojtott gyűlölettel nem lehet cikket írni, a színház van a közönségért és nem fordítva, […]
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Második rész)
A Somogyi Károly (1845-1908) nevével fémjelzett Kert (a mai Dischka Győző) utcai „faaréna” 8 évig szolgálta a pécsi színházügyet, és nagy szerepe volt abban, hogy átmenetet nyújtson addig az időig, amig a végleges, ma is használt épületet birtokba nem vették a társulatok és a nézők. Közben a művészi színvonal emelkedését és az országos színi életbe való bekapcsolódásának jelét mutatta az a tény is, hogy a fővárosi Népszínház és Vígszínház repertoárját is beépítette a műsortervébe Somogyi Károly és „csapata.”
A Pécsi Nemzeti Színház múltjából, Somogyi Károly színigazgató pályatükre egy szakdolgozat alapján (Első rész)
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara művelődésszervezői szakának elvégzését követően Szalafai Bernadett 2007-ben „Az első színi direktor Pécsett” címmel adta be szakdolgozatát, amelynek elfogadásában dr. Husz Mária CSc. habil. egyetemi docens, konzulens segítette.
Partnereink
