„Ne hisztizz!
Vedd tudomásul, hogy egyedül vagy!
Ne kívánd, hogy bárki is folyton veled legyen!
Nem akarhatod, hogy „mindenki” veled foglalkozzon!
Nárcisztikus vagy!
Fáradt vagyok.
Folyamatosan kattog ez a nyomi villamos.
A bokám egyre dagadtabb. Be kellett volna borogatnom. Ecetessel.
Ma ülve tartom az óráimat.
Őexcellencája, Pascale Andréani asszony, a Francia Köztársaság nagykövete február 15-én Budapeten, Csabai úti nagyköveti rezidenciáján sajtóbeszélgetésen fogadta a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának néhány tagját, köztük jelen sorok íróját. A bemutatkozáson elmondtam, hogy hét interjúkötetem jelent meg, és köztük tizennégy nagykövet szerepel, de nincs köztük francia.
Ha én hal lennék
Repülni szeretnék
A széllel szerteszét
Madárként persze úszni
Haragos tengerek mélyén
A zavarosban halászni
Hóvirágok, kincsek,
apró kuszált szálak,
miről meséltek most
a jó nagymamának?
Meséljetek hóról,
fagyos téli szélről,
2022. február 25-én és 26-án a Jurányi Házban lesz a 20 éves múltra visszatekintő Tünet Együttes új premierje, a Nothing Personal. A létezés eufóriája című filmjével világszerte ismertté vált rendezőnek, Szabó Rékának Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A Nothing Personal a kiégés témájával foglalkozik. A darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket és saját belső démonaikkal szembeforduló mesehőseiket alkotják meg. A történethez Márkos Albert zeneszerző-csellista teremt érzékeny zenei közeget. Az előadáshoz kincskereső játék is kapcsolódik, amellyel a szerencsés megtaláló jegyet nyerhet a bemutatóra.
Egy ideje fekete-fehérben látok mindent. Olyan ez, mint a régi tévék képei vagy a napilapok fotói. Bármerre is járok, bármi vesz körül: burjánzó tavasz vagy színpompás ősz, én mindezt csak a szürke sok-sok árnyalataiban látom. Meg lehet szokni, bár kicsit furcsa.
Hatásos
– Doktor úr, úgy érzem magam, mint egy versenyló.
– Felírok egy gyógyszert, minden negyedik kör után vegyen be belőle egyet!
Ma még
Veled, benned pörgök, fergeteg,
körbe-körbe forgok, kergetek,
kibomlott hajamba súg a szél,
miért, kiről, most ne mondjad még,
csak vigyél.
Ady Endre is az ő muzsikájából kapott ihletet A Baranya Megyei Levéltárban dolgoztam, amikor még az 1970-es évek közepén adományként hozzájutottunk Ányos Laci nótaköltő hozzánk beszolgáltatott hagyatékához – persze akkor még rendezetlen állapotban. A következő években rendeztem az anyagot, és besoroltam a levéltár zenei gyűjteményébe.
A marslakók legendája a második világháború idején a Los Alamos-i atomkutató-intézetben keletkezett. „Önreprodukáló lények, akik a földi ember meglepően jó utánzatai – mondta róluk Philip Morrison amerikai fizikus. – Kicsit furcsán néznek ki, és jellegzetességük, hogy okosabbak a földi embereknél. Hiába iparkodtak titokban maradni, leleplezi őket túlsúlyuk olyan területeken, mint a matematika, a fizika, a muzsika és a mozi. Egyszóval: ők a magyarok”.
Egyik önéletrajzi ihletésű, hosszabb elbeszélésemről beszélgetve nemrégiben egy ismerősömmel, elárultam neki, hogy semmi se úgy történt a valóságban, ahogy megírtam, sok minden pedig meg se történt. Eléggé elcsodálkozott, majd némi tűnődés után szóba hozta az elbeszélés egyik epizódját.
A ciróka-maróka hiánya idővel
elsorvasztja a lelket. A test is
megszenvedi az érintés hiányát,
de a lélek fájdalmát semmi más
nem tudja meggyógyítani, csak
az érintés maga.
Kertészfi Ágnes iparművészeti, dekoratív vagy funkcionális építészeti üvegmunkái mellett, melyek különböző épületek elemeiként alárendelt részei az architektúráknak, autonóm, képzőművészeti ambíciójú kisplasztikái – az 1980-as, 1990-es évek emlékművek szobrainak sorozata – szintén építészeti inspirációjúak, de önálló üvegarchitektúrák.