Szépirodalom – próza | Hetedhéthatár - Part 3
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 1905

Félóra pub

Gyerekként a Zsolnay-gyárban „dolgozott”: a Sikorski-házban működő óvodába járt. Mind az épület, mind a gyárudvar valóságos mesevilág volt számára. Az óvoda márványlépcsőjén még azokat a rézkapcsokat is láthatta, melyekkel a díszszőnyeget erősítették oda egykoron.

Vécés Pisti

Ez egy piac. Olyan piac, amilyen az ország több városában van, standokkal, elárusító helyekkel, szabad asztalokkal. A szélein üzletek, ahová be lehet menni vásárolni, húsárut, kenyeret, virágot, mezőgazdasági eszközöket, savanyú káposztát. A sorban ezen a soron, pont a sarokban van egy nyilvános vécé, mellette jobbra egy kiskocsma, balra egy lángossütő.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 63. rész

Hogy új vagyok? Úgy látszik, nem ismert fel az albínó, ami annál meglepőbb, mert rólam is pontosan így csiripelnek már a verebek. – Ahogy vesszük. Új is, meg nem is. De hol is tartottunk? Megvan: menedékjogot ígértek, ha beálltok a seregbe. Beállt valaki?

Hiába, szemfülesnek kell lenni!

A tikfa / Alapítvány. Énekóra. A gyerekek ritmushangszerek képeiből húznak csukott szemmel (illetve körülbelül csukott szemmel), hogy aztán a választott hangszerrel verjék a ritmust a közvetkező ének alatt. Egymás után szólalnak meg a fényes csörgődobok…

Az emlékezet szűrőjén átderengve

Két éve ismertem meg Ibolyát. A menetrend szeszélye hozott össze minket, hiszen délelőttönként ugyanazzal a busszal indultunk az iskola melletti megállóból. Legalábbis a hét két napján biztosan, mert a többi napokon én jóval később kezdtem napi vándorlásomat a kerület egyik végéből a másikba.

A pókháló

G. négy éve ment ki nyugdijba, de csak amolyan leszázalékolt jutalékot kapott, mert nem érte még el a kötelező korhatárt. Hatszáz valahány lejből nem lehetett élni, kutyát-macskát tartani, karbantartani a szülőktől örökölt, jócskán lerobban gazdaságot.

Egy kis buli

Este a Kisrablóba ment. A társaság együtt ült a szokott helyen, csak Anikó, a platinaszőke lány hiányzott. Monda Csaba, ez a kigyúrt testű, huszonnégy éves szőke srác, mindjárt észrevette.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 62. rész

Erre már nekem sem volt mit mondanom, sőt, még meg is hatódtam, hogy ilyen jólelkűek a társaim. Leheveredtem hát a matracra, s már húztam is a lóbőrt rendesen. Kipihenvén magamat kiborgjaim kíséretében sétáltam egyet a táborban. Jókora, falunagyságú tábor volt telis-tele albínóval.

Macska-jaj

Karesszal megbeszéltük, hogy ez az eset köztünk marad. Egyébként sincs tárgyi bizonyíték semmire, az a pár óra úgy múlott el, mintha mi se történt volna. Leszámítva, hogy meghúzódott a derekam és a hétvégi ház egyik falán, a nagyszekrény mögött kicsit lejött a vakolat.

Júliusi délután, napernyők alatt

A júliusi délután csendjében egy férfi üldögélt a parkban. Egyedül volt, egyetlen vendég a nemrég megnyílt, kissé borsos árakkal működő kis kávéház teraszán, ahol az asztalok felett sárga-zöld napernyőket ringat a szél.

Fiastyúk

Reggel nyolc óra, kis tárgyaló nagy emberekkel. Elég nagyok ahhoz, hogy dohányozzanak, pedig már évek óta tilos rágyújtani a közintézményekben. Most mégis egyre opálosodik a levegő, a kávé hűl, az asszisztenslány igyekszik nem köhögni, nehogy magára vonja a figyelmet.

Kocsmai szakácsok

Ez a péntek délután Székesfehérváron a Budai úti kiskocsmában ugyanúgy indult, mint a hét többi napja. Egy idő után abban különbözött a többitől, hogy az ismerős arcok közül egyre többen lettek a helyiségben. Indításként, hogy valamiféle naplót vezessünk, mint az építkezéseknél szokás, sorba vettük a résztvevőket.

A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 61. rész

Albínók / Az édeni fejlemények ismét válaszút elé állítottak: merre tovább, mit tegyek, hogy megint helyreálljon a rend, nyugalom, melynek megzavarásáért magamat is felelősnek éreztem. Mi­után száműztek, I. Ali közelébe sem juthatnék, legfeljebb holtan, de erre igazán nem vágyom.

First blood

Ez az este is úgy jött el, mintha el sem jött volna. Hazaértem, holtfáradtan, kiüresedve, zúgott a fejem a sok semmitől, amivel egész nap tömték a fejünket, bezuhantam egy fotelbe, töltöttem magamnak egy kis vörösbort, lassan elkortyolgattam, majd rávettem magam, hogy lezuhanyozzak.

Elfelejtett ígéret

Az ablak függönye mögül, a résen besütött a reggeli nap. Egészen világossá vált a szoba. Fehér Lajos, ez a huszonöt év körüli srác először az alvó lányra pillantott. Eszébe jutott a tegnap esti buli. Aztán az a tény, hogy a lány különösebb unszolás nélkül, követte őt ide.



Archívum

Hirdetés