Szépirodalom - próza Archives • Oldal 3 a 169-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 2524

A fiú és a két lány

Az esti fények nyugodtan ugrándoztak a Duna víztükrén. Ádám kihajolt az ablakon, körbenézett az utcán. Az úttesten egy lány jött keresztbe. Csettintett a nyelvével, még fütyült is egyet. A lány felnézett, ügyet sem vetett rá, tovább ment. – Ez is a másé! Más borzolja neki az afrikot! – gondolta Ádám, aki huszonöt évével a nők terén szakértőnek képzelte magát.

Egy tiszta lelkű ember – 9. rész

A jelek szerint a szabónő nagyon megharagudhatott a vejére, mert többé egyszer sem látogatott a paplakba. Annál gyakrabban rándult haza a tiszteletes asszony. – Elég! – unta el a szüntelen ingázást végül is a tiszteletes. – A pohár betelt, határozz: hozzám vagy a mamádhoz akarsz tartozni?

Kóró szamár királysága

Hirtelen támadt a vihar. Sűrű eső verte a rétet, a jószág tanácstalanul állt, szorosan egymáshoz bújva, hogy legalább az oldalát ne érje eső. Egy hatalmas mennydörgés aztán szétriasztotta a nyájat, és a bárány-birka mind szaladni kezdett hazafelé.

Mesék a rozsdás szélkakasból – A társalkodónők

A királylány egyszer csak kamaszodni kezdett. Na, ez volt ám a szép idő a királyi palotában. Főleg a társalkodónőknek, mert ők egész egyszerűen nem tudták a dolgukat végezni, azt, amiért fizették őket, tekintve, hogy a királylány már nem az a kis cserfes lányka volt, mint régen.

Bölcseleti-misztikus próza – 39.

Nemrég tudtam meg, hogy öngyilkos lett az egyik barátom. Némi túlzással mondom barátomnak; tény, hogy kedveltük egymás társaságát, és bizonyos, akár rendszeresnek is mondható időközönként találkoztunk. Az utóbbi időben egyre kedélytelenebb volt, fáradtnak látszott.

Istennel vacsoráztam

Tegnap éjjel Istennel vacsoráztam. Több meghívót küldött a héten, de én mindet összetéptem. Mivel ő rejtélyes és titokzatos, sosem fogalmaz egyértelműen, halandók számára száz százalékig érthetően, így félreértettem az invitálást.

Álomnapló (részletek) – 40.

Régi, ritkán látott ismerősöm látogat meg Kőbányán. Örülök, hogy végre jót beszélgetünk, mert már majd két éve nem találkoztunk. L. nagyon furcsán viselkedik, azt mondja, nem maradhat sokáig, mert időpontja van egy orvosi vizsgálatra. Zavartan kér, hogy engedjem megfürödni, mert az lakásában nagy felfordulás van és nincs melegvíz a házban.

Egy tiszta lelkű ember – 8. rész

Haragszom rád és egyebek – A tiszteletesre nehéz napok virradtak. Margitka annyira zokon vette a lábmasszázst, hogy még aznap este kijelentette, visszamegy a mamához. – El… el akarsz válni? – hápogott a nagytata. – Majd később eldöntöm.

Néhány tavaszi pillanat Rethymnoban

Már majdnem elszenderedtem gyötrő gondolataim közepette a „Fortessa” alatt, amikor valaki, nyilván az aggodalom okán rám szólt: „Do you want any help?” Hirtelen, Duduka cicus simizását is abbahagyva felnéztem magamból, és atya ég, hát a barnaruhás, szalmakalapos hölgy állt előttem.

Cédula

A férfi az alvó lányt figyelte: finom ívű arcát, vállára omló fényes, barna haját, apró kezét, ami az ölében nyugvó nyitott könyvön pihent. –  Akár egy Angyal – gondolta. – Épp, amilyen a lánya volt. Kint már sötét kabátba bújtak a fák és úgy rohantak el a kattogó sínek mellett.

Alkoholista temetés

Vackor kutyámmal haladtunk lassacskán a szégyenükben ittmaradt, piszkos buckák között, a sódert síró, bokatördelő, valaha járdának szánt képződményen, végig a temető téglafala mellett. Délutáni séta helyett választottuk ezt a romantikus útvonalat.

Bölcseleti-misztikus próza – 38.

Teremtés – Egy napon a tanítvány azt kérdezte a mesterétől, hogyan lehetne a képzelet világából áthozni egy lényt a valóságba. Vagyis megteremteni. A mester nem gondolkozott sokat. – Képzeld el azt a lényt a legapróbb részleteiben – mondta. – Soha nem láttad, nem is hallottál róla.

Álomnapló (részletek) – 39.

Fiatal vagyok, gyermekeinket viszem óvodába és iskolába. A rákoskeresztúri buszmegállóban ácsorgunk a gyönyörű tavaszi napsütésben nézelődünk, beszélgetünk, én valahogy nem készülök dolgozni, eszembe sem jut a munka. Az úttesten rengeteg jármű tülköl, dudál, az autók között feltűnik egy kerékpáros, jóképű, izmos fiatalember fekete, rövidnadrágban és vakító fehér pólóban.

A mozdony füstjét még ma is érzi

Ezen a keddi napon ugyanúgy kelt fel a nap, mint általában szokott. Október végi, fáradt sugarait végig pásztázta a József utca, fakószürke, négyemeletes házain, érintette a Bingó presszó kicsinyke teraszát is. Ott állt Tibai Zoltán nyugdíjas, ahogy szokott reggelente.

Egy tiszta lelkű ember – 7. rész

Öt évvel később – Madaras tiszteletes megnősült, s a süketnéma gazdasszonykodásának ideje ezzel magától értődően lezárult. Nem volt rá szükség, mehetett. Haza, amibe, hála János meggyőző érveinek, immár a testvérek is belenyugodtak. – Csak egyet ígérj meg, mielőtt elmennél.



Archívum

Hirdetés