Időszak: 2021. augusztus
Száműzötten
Nos, poéta, elsiratom álmaid,
amit reggel durván szétrugdalt egy végszó,
mert hiába sűrű, erdős gondolat,
szálfa gerinceden átnyargalt a vadló.
Gondoltad volna?
Esténként, elalvás előtt gyakran
beszélgetek vele, és kérdezem
tőle, miközben puha kis testét
magamhoz ölelem:
Mese a fűről
Karancs alja, falu széle,
ott lakik egy öreg néne.
Sokáig senki sem tudta,
a kertjében mi e furcsa,
szélben lengedező növény
Szakadás
Az egyik innen, a másik onnan,
húzzák egymást, hogy ki bírja jobban?
Emez lép jobbról, amaz meg balról,
semmit nem érzékelnek a bajból!
Megszenvedett jogosítvány
Kora este volt, amikor Kovács Sándor elnök, hazaért a téeszből. Komótosan levetkőzött, többször szólította az asszonyt: – Juli, megjöttem! – de választ nem kapott rá. Bement a konyhába, hogy vacsora után nézzen. Mindent rendben megtalált, asztalhoz ült és enni kezdett.
Hogy’ is van ez?
Aki nem hal meg idejében,
tetszik, nem tetszik,
előbb vagy utóbb megöregszik.
Aki mindig bolondként szájal,
tetszik, nem tetszik,
Útlevél az illúzióba
Azon a napon sem akadt semmi, ami elfedte volna a Valóságot. Ránehezedett a jelentéktelen életének minden súlya. A belülről növekvő, előre törő, pusztító Valami bekebelezte a lelkének minden szegletét. Kopár száraz kóróvá vált az ezeréves kertjének minden fája.
Kézenfogva
Emlékszel? A játszótérről néztük a Dunát,
egymással szemben ültünk a hajóhintán.
A parton összehúzták a harangokat,
gyászkocsit vontattak a baktató lovak,
Hivatalos a csoda
Az író, ihlet híján ma is korgó gyomorral ébredt. Ásítva lapozgatta az ingyenes újságot, gondolta, legalább híréhségét csillapítja, ha már reggelire nem telik. Olvasás közben elmosolyodott. Először finom cikornyák szaladtak szét a szája körül, majd fura kis nyikkanásokat hallatott.
Szeretni
Mikor az álom
Simogatja az éjt
Mikor az ölelésed
Csókoddal regél
S mikor pillantásunk
Egy végtelen mezőn
Örökre összeér
A citromfa
Egy rozoga ládában kuporogtál
Nem tetszett a hely, a bezártság,
Szomjaztál és nem kaptál vizet,
A földed is csonttá keményedett.
Bűnözés és prostitúció Pécsett az első világháború idején
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Szlanyinka Éva történész tartja, előadásának címe: Bűnözés és prostitúció Pécsett az első világháború idején.
Ronald S. Green: A sintó szerepe Japán történelmében és kultúrájában
A szerző, Ronald S. Green az ázsiai vallások professzora, a japán buddhizmus történetének és filozófiájának szakértője e kötetével a sintó átfogó megértését célozza. Megközelítésében a sintót egy hosszantartó kulturális jelenségként kezeli, amelynek elemei Japánban jelenleg is komoly hatással vannak az emberek erkölcsi értékrendjére és a mindennapokra.
(Szentgáloskér)
Jócskán túl voltak már a szalonspiccen. Nem vették észre, hogy ezen a hőségtől fuldokló délutánon úgy bebasztak, mint a tapasztalatlan tinik a vidéki diszkókban. Visszagondolva, annyi mindent csináltak ebben a dunántúli faluban reggel óta, kész csoda, hogy volt idejük inni.
Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 21.
Fontos ügy
A cirkusz igazgatójától kérdezi egy férfi:
– Beszélhetnék azzal a művésszel, aki minden este kettéfűrészel egy nőt?
– Milyen ügyben óhajt beszélni vele?
Partnereink
