Szépirodalom – próza
Lilaköd
Felébredtem, már sütött a nap. Az órát kerestem, de hirtelen nem tudtam belőni a célt. Persze, mert a másik oldalamra fordultam és így az óra a túloldalon volt. Rápillantottam, valami nem stimmelt, mert leolvasva háromnegyed tizenkettőt mutatott. Gondoltam, jól elaludtam. Felültem az ágy szélére, akkor látom, hogy az idő csak kilenc.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 37. rész
Nekem mondod? De mi a csoda nincs rendben? Lehet, hogy most inkább lelki dolgokról kéne beszélnem, de mit tegyek, ha engem minden helyzetben és időben a racionalitás vezérel. – Egen. Na és mi a helyzet a Szentlélekkel, mely a kiégett Nap helyett fűt és világít?
Közlemény!
Mi – Sándor-József-Benedek Hungary Zrt. – kijelentjük, hogy a jelenleg fennálló időjárással kapcsolatban semmiféle kötelességszegést nem követtünk el. Az, hogy március 18-án esik a hó, vagy az eső, vagy a havas eső, és hogy még mindig nagykabátban járunk, az nem a cégünk hibája.
Díszsírhely
Már reggel korán ott álltak a kiskocsma ajtajában. Várták Petit, hogy nyisson. Varga Dániel, akit mindenki csak Daninak becézett, jól megértette magát ivócimborájával, Simon Sándorral, őt pedig csak targoncás Sanyinak ismerték. Életútjuk az utóbbi pár évben már közös volt. Közös, mert egyikőjüknek sem volt munkahelye, kikerültek az utcára, és elfoglaltság hiányában vetette a sors őket ide-oda.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 36. rész
A következő napokban Szergej állapota észrevehetően rosszabbodott. Fájdalmai ugyan még nem voltak, de napról napra gyengült, öregedett. Lassan úgy nézett ki, mint egy 40, 50 éves, de még élt, és ragaszkodott az élethez. Ekkor hozzáköltöztem.
Megíratlan levelek – (3.)
Drága leányom, Júlia! Az anyai szív minden aggodalmával írok neked, miután hónapok óta semmi hírt nem kapánk felőled, ha csak a lapokban közölt ocsmány koholmányokat nem számítom. Olyasmit olvasék a minap, hogy még Török országba is el akartál utazni, hogy ott kutasd tovább halott férjed nyomdokait.
A viharsárkányok
– részlet egy képzeletbeli sárkánykódexből – A viharsárkányok lágy lankákon laknak, dús ölű rétek felett repkednek, szelíd patakokban oltják a szomjukat, a legkedvesebb időtöltésük pedig az, hogy egymás mellett napoznak a sziklákon.
Rulett bajnok
A Budai úti kiskocsma már két éve üzemelt Fehérváron. Ez a két év olyan mérföldkőféle volt az „intézmény” életében. Először sokan nem hittek abban, hogy életképes vállalkozás lesz, ugyanis a tulaj, P. Horkai Feri közismert ember volt a városban, de őt a foci tette naggyá. Középcsatár volt a Fehérvári MÁV Előre-ben. A sportrajongók a pályáról szereztek tudomást róla, és amikor abbahagyta az aktív sportolást, megnyitotta a Budai úti kiskocsmát.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 35. rész
Az igazság órája – Minden ember életében eljön egyszer az igazság órája. Én akkor néztem szembe az igazsággal, amikor ágynak esett a belorusz, ja, megbetegedett szegény Szergej Szergejevics Gorgyejev. – Ne szívass, hé, ne szívass! Elfelejtetted, hol élünk?
A matricák
Verőfényes szombat délután volt, a legjobb idő egy plázatúrára. A lápkörzettől, ahol élünk, egy szűk gyalogút kanyarog a romig, csak tíz perc sétába telik, és ott is vagyunk a pláza izgalmas világában. Ott szoktunk játszani: elbújunk a folyosókon, az üzletekben.
A gomb
Mindig mondtam neki, hogy ügyeljen a gombjaira. Miközben a rokonok és a barátok sorra elköszönnek tőle, lopva nézem az öltönykabátját. A második gombja csak két cérnaszálon lóg. Elég egy óvatlan mozdulat, hogy leszakadjon.
Alkotói űr
Csabai Csaba elhatározta, hogy ettől a naptól nem a száját tépi, meg óhajtozik egy remekműre, mint legtöbb magát írónak valló „kolléga”. Hanem belecsap és megírja élete nagy művét, egy olyan regényfélét, amely róla, barátairól és a környezetéről, az itteniek bújáról, bajáról, meg minden egyébről szól majd.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 34. rész
Szüleim távozása után hatalmába kerített az unalom. Untam a bunkert, szigetet, s már a titokzatos doktor sem érdekelt. De másképp éreztem volna magamat, ha Dzsamilla is itt lenne! – sóhajtoztam utána. Tudtam, hogy nem érdemli meg, de hát lehet a szívnek parancsolni?
Két történet februárból
Agglegények beszélgetnek – Csütörtök délután. Teszkó pénztár. (Hetvenes, jó vágású, joviális fickó – rámutat az öblítőmre): Jó ez az öblítő? (Majdnem negyvenes, kevésbé jóvágású, kissé fáradt fickó – én): Igen, már többször használtam, szerintem egész jó.
Cigánysérv, avagy eszmefuttatás a forró gyógyvízben
Feleségemmel az éves karbantartáson vagyunk a már bevált termál-gyógyvizes fürdőn. Koradélután. Ilyenkor elég sokan mártóznak meg a sok nyavalyát gyógyító elég szúrós szagú vízben. Egy idő után már lehet tudni, kinek melyik testrésze fáj, hiszen azt mozgatja, masszírozza szorgalmasan kisebb-nagyobb grimaszok kíséretében.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások