Szépirodalom – próza
Az a fránya „baloldal”!
Tamás hatvanöt éves lett. Ebben a korban az ember többször gondol a betegségekre, meg a halálára. Ez egyértelmű, mert apja hatvannégy évesen halt meg. Akkor még negyven éves volt, és arra gondolt: vajon ő megéri-e ezt az időt? És íme, már egy évvel túl is élte.
Álomnapló (részletek) – 5.
Emeletes házba megyek, a kilencedik emeletre kell feljutnom, ott fogok találkozni szlovákiai facebookos ismerősömmel, H.Zs-val. Belekezdek a lépcsőzésbe, liftfóbiám miatt gyalogolhatok, úgy tűnik a lépcsőfokok is egyre magasabbak, szívem a torkomban dobog, de még mindig a negyediken landolok, pihegek, félek, hogy nem érek fel a megbeszélt időpontra, mobilom nem működik, hogy telefonálhassak.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 3. rész
Amint másnap reggel felébredtem, azonnal kinéztem az ablakon. Változatlan világosság fogadott. Csak a rét, a nyüzsgő sokaság és a mögötte magasodó város tűnt el nyomtalanul. – Egyeske! – hívtam magamhoz a robotot.
Az énekesnő
Az öreg nagy kínnal szíjazta fel bal lábára a művégtagot. Ahogy teltek az évek, egyre nehezebbnek tűnt a talpbőrből, vaspántokból összeeszkabált protézis, s egyre több kötött harisnyát kellett húznia, hogy a szánalmasan elvékonyodott csonk ne kotyogjon benne.
Dialógus
Telefonbeszélgetés töredék Férfi: Akkor most mennék hozzád, ha nem bánod. Nő: Mit mondtál? Lehet, nem jól értettem a mondatot. F: Azt mondtam az imént, hogy mennék hozzád. N: Mikor akarsz jönni? F: Mondtam, hogy most! N: Mégis, hogy jutott eszedbe? F: Majd elmondom.. N: Ne hülyéskedj velem! Tényleg jönni akarsz? F: Becsszó menni akarok, […]
Boldog halottvirrasztás
Bódis Mihály csendesen feküdt az ágyon, és már a pokrócot sem rugdalta magán. Szótlanul tűrte, hogy a menye, Csordás Bözsi megmosdassa, majd felhúzza rá a fekete esküvői nadrágját. Előtte azért az asszony végigvágta a szövet üleprészét, hogy legalább a sliccet be tudja gombolni.
Vizionált csontváz
Ez a péntek délután a munkahelyen egyenlő volt a semmivel. Senkinek nem volt kedve semmihez, így ez az idő alkalmas volt arra, hogy Kovács Jocónak a szekrényében lapuló literes konyakját megkóstolják. Hárman voltak az irodában, az első pohár kissé feldobta őket. Tóth Tamás meg Varga Feri egyáltalán nem tiltakoztak az invitálás ellen, sőt Tóth Tamás még poharakat is szerzett a szomszéd szobából.
Csak csókolj
Téved, aki azt mondja, hogy csókolozni mindig mindenkor ugyanolyan.
Vagy csak tapasztalatlan.
A lényegen nem változtat: minden alkalom csókja más.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 2. rész
Hopp, megérkeztünk! Terepjárónk előtt buja rét virágzott, úgy 300 méterre mögötte impozáns épületek sorakoztak. 2-es fékezett, és tétován tekintett 1-re. Az bólintott, és intett, hogy mehet tovább nyugodtan. – Mi az, mi történt?
Egy hullámvasút anatómiája
Silver Star. Ez volt a legelső játék, amit útba ejtettünk az Europa-parkban, mintha azt mondtuk volna, mindegy, ott vigye a rosseb, mit nekünk előjáték, mit nekünk bemelegítés, kezdjük a lényeggel, a legnagyobbal, ejtsük el az oroszlánok oroszlánját.
Álomnapló (részletek) – 4.
Vaszaron, mintha Lelovicsék házának a nagyobb hányadában laknék kamaszkorú fiaimmal. Nagyon szép és kényelmes, hangulatos az otthonunk, szeretünk itt élni, gyermekeim is szorgalmasak, iskola után kiveszik részüket a házi munkából, fűnyírásból, kertgondozásból.
Az erdei tisztás zenéje
Tátrai S. Miklós novellája a Muzsikál az erdő alapítvány 2017. évi irodalmi pályázatának felnőtt próza kategóriájában I. díjat nyert. – A régi parasztház előtt az udvarban hatalmas eperfa állt, talán pontosan úgy, ahogy azt Arany János elképzelte versében.
Egyedül
Erzsi néni – férje után – családi nevén Varga Pálné finom húslevest főzött. Jól felzöldségezte, ahogy a férje Pál uram – Varga Pál – azt már több mint ötven éve szerette. Sietett a csomagolással, mert a városba vivő egyórai buszt el kell érnie, mert a kórházban kettőtől van látogatás. Varga Pál a hetvennyolc évével most került először ebbe a városi intézménybe.
A 3. Antikrisztus (kultikus sci-fi regény) – 1. rész
Ma hajnalban landoltunk az É-2 bolygón. Még aludtam, amikor Egyeske gyöngéden megrázott. – Talpra, barátom, lakott bolygóhoz érkeztünk. – Na ne viccelj! – fordultam a másik oldalamra, aztán eszembe jutott, hogy Egyeske sohasem szokott viccelni.
A játékboltos tükre
A kicsiny játékbolt egy szűk, kanyargós, belvárosi utcában bújt meg. Keskeny ajtaját, cseppnyi kirakatát agyonnyomta a sok-sok cikornyás, dölyfős bérház, amik elállták a napfényt, ezért aztán ebben az üzletben nappal is égett a lámpa.
Legutóbbi hozzászólások