nincs és régen sem volt s ezután sem lehet
szárnya szegett embernél több és színesebb
romlottan ragadozó szép szegény legény
reszkető remény fáradt álmot taposó
Karádi Kázmér: Róma császára
Halld jaj-szavát a városnak!
Róma trónján új zsarnok ül.
A tömeg kiszolgálta a régit,
Most az újnak hegedül.
Lesújtó képet fest Magyarországról a mai napon az Európai Bizottság által közzétett éves jogállamisági jelentés. Az idén harmadik alkalommal megjelenő, mind a 27 uniós tagállamot egységes szempontrendszer alapján vizsgáló dokumentum súlyos megállapításokat fogalmaz meg az igazságszolgáltatási rendszer működése, az antikorrupciós intézkedések, a médiaszabadság valamint az intézményi fékek és ellensúlyok tekintetében is.
Mivel az általam megemlített személyek szüleimmel együtt már nincsenek az élők sorában, immár nyugdíjas fejjel, visszagondolván a falunkban történt forradalmi eseményekre, elhatároztam: megörökítem azokat az általam tudottak szemszögéből.
Légy az Éden-fa tövében kéklő világ
amit erekből szőtt nekünk a pók:
e nyolc álmon bírt Okosság!
A századvég 1873-tól neves politikai, közgazdasági, valamint vegyes tartalmú ellenzéki helyi heti közlönye, majd 1894-től politikai napilapja, a Pécsi Figyelő 1897. január 24.-i számának vezércikkében egy hosszú és tartalmas eszmefuttatás jelent meg az első oldalon „Színház mint kultúr intézmény” címmel, 1897. január 23.-i keltezéssel. Idézzük ezt teljes terjedelmében.
Másfél perces novella – Barátaim, ismerőseim gyakran csodálkoznak rajta, hogy, bár megtehetném, nem szeretek csak úgy céltalanul mászkálni, utazgatni, nézelődni a városban. Pedig én magam is vártam, hogy betöltsem a 65. évemet, és ingyen utazhassak.
Mostanában elfelejtettem az álmaimat, pedig hemzsegtek bennem, de reggelre valahogy szétestek – elúsztak, el az első hanggal, amelyik felébresztett. Mára ismét maradtak követendő álomnyomok, történetté gömbölyödnek, megjeleníthetők.
(Egy kiállítás emlékére)
Órák napok évek egyre múlnak
reánk vetül az idő hatalma
Emlékek rakódnak régire újak
a horizont is minta szaladna
Szorítanád annak kis szegletét
Káprázatos fényünnepet varázsolt Pécsre a VI. Zsolnay Fényfesztivál július 7-10. között! Az ország első és egyetlen fényfesztiválján megközelítőleg 100.000 látogató esett egyik ámulatból a másikba. A világ legjobb fényművészeinek versenyén spanyol győzelem született.
A közösség! Ha ezt a főnevet magyarázni szeretnénk, sok félreértésre jönnénk rá. Mert ugye hajlamosak vagyunk a közösség szó alá gyűrni minden olyan kisebb-nagyobb csoportot, amit úgy általában közösségnek nevezünk.
Látod a kis patakot?
Mily csobogón bukik át
mindegyik új akadályon,
útjában magához ölelve
ezernyi gyenge kis ér locsogását!
A budapesti Fészek Művészklub nem mindennapi irodalmi csemegét ajánlott egy hétköznapi délután. 2004 június 24-én Góg János Juhász Gyula-díjas költő „Szonettek kedveseimnek” című kötetének bemutatására a magyar irodalom legnagyobb nagysága, Faludy György, a Kossuth-díjas költő és író óriás vállalkozott.
A nyolcvanas évek második felében jártam egyetemre. Akkor az volt a szokás, hogy az egyetemistáknak is ki kellett venniük a részüket a szocializmus építésében, nemcsak fűtött termekben üldögélni naphosszat az állam pénzén, és bárgyún bámulni a zöld táblát.
Mikor kiég a Nap buja násza
Meghal a fény parázna vágya
Hogy meghágja katatón délibábjaink
Az este bársonyos gúnyájában
Közeleg az éj csikló melege
Hugyos utcákon őgyelgő