1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 4. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 8.-i szalagcíme – „Azonnal kezdjük meg a munkát!” – alatt a következő felhívó cikk volt: „Mégegyszer (sic!) szólunk! Hozzátok szólunk baráti szóval ifjak és munkások, akik hangzatos jelszavakra hallgattok és még mindig gyilkoló fegyvert tartotok a kezetekben. Akik elszakadva családotoktól – szülőtől, testvértől, szerető feleségtől – áztok a novemberi esőben, és azt hiszitek, így szolgáljátok a nép érdekeit, a haza boldogulását.”
Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 4.
János érsek furfangja – 1213-ra a magyar főurak jelentős része összeesküvést szervezett a királyné, II. András első felesége, Meráni Gertrudis ellen. Bánok, országnagyok, főpapok szervezkedtek az idegen hatalmasok túlsúlya ellen. Minden bajok fő okozóját Gertrúdban látták.
60 éve járt Gagarin „űrnagy” a kozmoszban
Tekintsük ebben a jó hírekre éhező világban, amikor rossz hírek áradata zúdul ránk, feljegyzendő jó hírnek: Bajkonurból, abból az alkalomból, hogy 60 éve először lépett ember a kozmoszba, nemzetközi, orosz-amerikai(!) személyzettel felbocsátották a Gagarinről elnevezett űrhajót.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 29. rész
Egy olyan nemzetközi és országos hatású dalos-rendezvényen voltak túl, amely zenetörténeti jelentőségűvé emelkedett. Éreztek valami hasonlót a pécsi kortársak is, de sajnos – nem először az egyesület története során – rosszul reagálták le ezt a nevezetes eseményt a következő őszi-tavaszi évad során: hosszú tespedtség uralkodott el rajtuk.
Párizs a festők szemével
Hatodik rész: Camille Pissarro Párizsa – Camille Pissarro (1830–1903) Claude Monet barátja volt. Festői látásmódjuk különbözőségének dacára közel álltak egymáshoz. Monet anyagi támogatásának köszönhetően vette meg Pissarro Éragnyban lévő házát. Cézanne és Pissarro mély hatást gyakoroltak egymásra.
Buzády Tiborra emlékezve (1934-2021)
Ha az 1904-től működő pécsi köztemetőben nyugvó, az 1848/1849-es forradalomban és szabadságharcban résztevő hőseink életpályáját tekintjük át, hamar rájövünk arra, hogy ők – az akkor elhunyt mártírunk kivételével – a későbbi életútjukon, amikor véget ért számukra az üldöztetés, – vagyis az 1867-es kiegyezést követően –, visszatérvén a mecsekalji városukba, vagy itt letelepedvén későbbi életútjukon is olyan dicsőséget szereztek pátriájuknak, amely joggal vívta ki kortársaik, polgártársaik tiszteletét későbbi életük során is.
Zöldáramra váltott a pécsi Körber
Az idei évtől teljes egészében megújuló forrásból származó energiával fedezi az áramszükségletét a Körber pécsi telephelye. A gépgyár további fenntarthatósági lépéseket is tett: munkavállalói részére létrehozták a város legnagyobb villanyautó-töltőbázisát és komoly beruházással LED-ekre cserélték az üzem világítótesteit. Idén pedig a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának javítása bekerült a kiemelt vállalati célok közé.
Kiss Tamás: A kollázsember
Barátunk és szerzőtársunk, Kiss Tamás A kollázsember című kötete megjelent a Novum Publishing Kiadó, Ausztria gondozásában. A könyv rövid ismertetőjét közöljük az alábbiakban. Eddig sohasem tapasztalt jelenségek történnek Amerikától Japánig: a fák kifordulnak gyökereikkel a földből, egy amerikai városka fölött rejtélyes vöröses köd képződik…
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 23.
Ha a „Dunántúl” (1911-1944) 1928. szeptember 23.-i számának „Pécsi színészek szerződései” címmel, szeptember 22.-i dátummal megjelent cikkét nézzük, annyit megállapíthatunk, hogy a pécsi színházbarátok tájékoztatására is sokat adott az akkori sajtó – még ha pontosításra is szorul utólag. De nézzük magát a cikk elejét.
Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 3.
Bróm – Emlékszel, mikor sorkatonák voltunk, brómot raktak a teánkba, hogy ne legyünk annyira fickósak.
– Igen – de semmi hatása nem volt!
– Akkor még nem. Most kezd hatni.
Mintha
De jó lenne még maradni,
égő tüzeket csiholni
a régi kvarcok homlokán,
mint ahogy a nagyapám,
Szerényen
„Kéne valaki, sokszor kéne”
kinek nem fáj a csínytevése,
mert huncut szemén rögtön látszik,
hogy ő csak játszik, újra játszik.
Élményvers XXXIV.
Szenvedő Krisztusom! –
jártam Nálad Isten mezején,
a hegyen, az égi kaszálón.
Fáztál.
Bölcseleti-misztikus próza – 41.
A bosszú – Az első hónapokban az alkalmazkodásra, mondhatom inkább, a túlélésre összpontosítottam, s emiatt kevésbé foglalkoztatott a tény, hogy besúgás áldozatául estem, még kevésbé pedig a besúgó kiléte. Igyekeztem elkerülni, hogy úrrá legyen rajtam a tehetetlen düh és a kétségbeesés.
TovábbMár kora reggel
Már kora reggel munkagépek
zaja veri fel a csendet az egész
lakótelepen, a máskor csendes
hajnalok most zajjal telnek meg,
Múlt idő, egyes szám
– Amikor én olyan idős lehettem, mint te most, már állapotos voltam apáddal. De akkoriban az ilyesmi se nem osztott se nem szorzott, már olyan szempontból, hogy senki sem tett ki engem a vitrinbe, hogy jaj istenem, el ne veszítsem a magzatot.
TovábbÁlomnapló (részletek) – 41.
Játékbaba szépségversenyt hirdettek egy közösségi házban. Beneveztem néhány jópofa rongybabával. A többi versenyző és a zsűritagok kedvtelve nézték az asztalra kitett két babát. Nézegettem kis versenyzőimet, mintha mosolyra húzott vonalka szájjal azt kérdezték volna, ugye, milyen jó, hogy akkor megvettél bennünket? Hát igen.
Tovább(F)ordítok – 24.
Radnóti Miklós: Áprilisi eső után
Asszonnyal boldog mellemen
így áprilisi eső után a napra
kiáltok és fényben fürdik
a hangom már, mint tiszta madár
most a ragyogó pocsolyában.
Korábban megjelent versek: I 1 I 2 I 3 I 4 I 5 I
A Galéria rovat korábbi cikkei: I 1 I 2 I 3 I 4 I
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások