Híres festők, híres házak

II. rész: Vincent Van Gogh három lakhelye – Élete során Van Gogh nagyon sok helyen lakott. Valamennyi tartózkodási helye közül talán a három legfontosabb Cuesmes, ahol festői karrierje elkezdődött, Arles, ahol művészete kiteljesedett és Auvers-sur-Oise, ahol utolsó képeit festette.

Ne csak a Magyar Kultúra Napján

Egyszer májusban beszélgettem telefonon egy művelődési ház vezetőjével egy esetleges őszi előadásomról. József Attilát ajánlottam neki. Pillanatnyi „kínos szünet” után megszólalt a hölgy: „József Attila októberben? Tanár úr, akkorra már jócskán kifutottunk a Költészet Napjából!”

Egy betű látszata

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947-1987) alkotását.

Szobrászoknak hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő

Térjáték címmel hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő Galéria divíziója szobrászművészek részére, elsősorban szobor, illetve művészeti installáció bemutatására. A szakmai zsűri értékelése után a legjobbnak ítélt pályázók a Művészetek és Irodalom Házában mutathatják be alkotásukat.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Kaleidoszkóp – 49.

1940. március 5-én írta alá Sztálin azt a halállistát, aminek alapján az NKVD, a szovjet belügyi népbiztosság pribékjei öt különböző helyszínen mintegy 26 ezer lengyel értelmiségit, tartalékos tisztet végeztek ki. Köztük volt egy magyar áldozat is: Korompay Emánuel Aladár.

Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 24. rész

A következő, 1885. évet kezdjük az akkori veszteségekkel. Ebben az évben hunyt el kora közkedvelt dalszerzője, Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885), akinek műveit számtalan férfikórus énekelte – közöttük természetesen a Pécsi Dalárda is, amelynek tagjai jó személyes kapcsolatot szintén „kiépítettek” véle.

Józsi, hol vagy?

Tíz évvel ezelőtt ott voltam azon az előadáson, ami gyakorlatilag a Mikroszkóp Színpad utolsó „hagyományos” kabaréműsora volt. Abban az évadban már Verebes konferált, mint igazgató, Sas József már nem szerepelt. Egy lehajtható pótszéken ültem az utolsó sorban.

Híres festők, híres házak

I. rész: Salvador Dalí szürrealista otthonai – Halászkunyhóból múzeum – Dalí, csakúgy, mint Picasso, Duchamp vagy Miró beleszeretett a Costa Brava északi részén fekvő, festői szépségű halászfaluba, Cadaquésbe. Dalí már gyermekkorában itt töltötte nyarainak egy részét apja házában. 

Szépírás

Hát, ezzel bizony mindig hadilábon álltam. Kisiskolásként, az első betűk elsajátítása után, a tanórák szünetében, focizás helyett, legtöbbször ezt kellett gyakorolnom tanító nénik jóindulatú felügyelete alatt. Így utólag azt mondhatnám, nem sok sikerrel. Tehát, egy idő után belenyugodtam, és valószínűleg ők is, ebből a tantárgyból bizony én sosem leszek jeles.

Az 1920-as évek Párizsa költözik a Modern Magyar Képtárba

Időgép

Pécsi Fotóhetek 2020

Variációk a Színes városhoz

Konok Tamás életműkiállítása

Redenta szobrok

Gábor Jenő párizsi utazása

Egyensúlyban